Most vadonatúj maszkok kerültek az óceánba

A koronavírusnak nem csak az emberekre, de a környezetre nézve is komoly hatása van.

Egy teherhajó rakományának jelentős része a tengerbe veszett szerda reggel Sydney partjainál, több tonna hulladékkal terhelve a környezetet. Az APL England 40 konténerében orvosi eszközök – köztük maszkok -, háztartási eszközök és építkezéshez használt anyagok voltak. A hajó Kínából Melbourne-be tartott, amikor a tengeren vihar közben eltűntek a konténerek. Az ausztrál partiőrség jelentése szerint több száz maszk kötött ki a tengerparton Sydney északi részén. Más, műanyagból készült termékek is a parton landoltak, a nagyobb részük most is a tengerben lehet, veszélyeztetve az élővilágot.

A tengerbe kerülő maszkok szerte a világon problémát jelentenek, az eldobott eszközök pedig már az európai vizekben is nagy mennyiségben fedezhetők fel. Nemrégiben egy francia kutatócsapat merült alá a Cote d’Azur, vagyis a francia Riviéra partjainál, hogy felvételeket készítsen. Kiderült: a Földközi-tenger is tele van maszkokkal és kesztyűkkel.

Eldobott gumikesztyűk és maszkok szennyezik a Földközi-tengert

Szennyezett gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak környezetvédők a Földközi-tenger mélyén, a franciaországi Antibes közelében, az Opération mer propre (Tiszta tenger művelet) nevű francia civil szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a Cote d’Azur tengerpartját az eldobott védőeszközöktől.

A szervezet szerint ez az újfajta szennyezés súlyosbítja a tengerek műanyagszennyezésének krónikus problémáját – olvasható a BBC hírportálján.

Európa országaiban fokozatosan enyhítenek a járvány feltartóztatására elrendelt korlátozásokon, és az emberek elkezdték ismét felkeresni a strandokat, vizek menti pihenőhelyeket, ezért is időszerű a szervezet figyelmeztetése.
Laurent Lombard, a szervezet alapítója, aki a Facebookon közzétett videofelvételeken örökítette meg a víz alatti szennyezést, egy “új szennyezési forrásról” beszélt.

Antibes közelében búvárkodva a mindennapos műanyagszemét, így az üres vizespalackok között talált eldobható arcmaszkokat és gumikesztyűket. “Ezeket a maszkokat nemrég találtuk, de több milliárd lesz belőlük” – figyelmeztetett.

Május 14-én, három nappal azután, hogy Franciaországban lazítottak a kijárási tilalmon, a párizsi utcák takarítói arra panaszkodtak a közösségi médiában, hogy sok eldobott maszkot találtak a járdákon.

Egy dél-franciaországi palamenti képviselő, Eric Pauget törvénytervezetet is előterjesztett arra, hogy növeljék az arcmaszkok eldobására kiszabható bírságot a jelenlegi 68 euróról 300 euróra.

Olaszországban is hasonló problémával néznek szembe. Rómában még szigorúbban fogják büntetni azokat, akik maszkokkal, kesztyűkkel, fertőtlenítőszerek palackjaival szennyezik a környezetet, 500 euró büntetést szabhatnak ki rájuk – jelentette be Virginia Raggi polgármester hétfőn.

A közterületek tisztaságáért felelős vállalat egyre több ember ellen emel panaszt, mert az ilyen eldobható védőeszközöktől egyszerűen a utcán szabadul meg. “Ezt a magatartást büntetni kell” – hangsúlyozta a polgármester az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) becslései szerint ha az olaszok által az elmúlt hónapokban használt arcmaszkok csupán 11 százalékától nem szabályszerűen szabadulnak meg, akkor több mint tízmillió darab kerülhet a tengerekbe, folyókba illetve a tengerparti strandokra, veszélyeztetve ezáltal a Földközi-tenger élővilágát.

Tovább romlott a természet állapota Németországban

Tovább romlott a természetes környezet állapota Németországban, a szövetségi kormány kedden ismertetett vizsgálata a többi között kimutatta, hogy eltűnhet a gleccserek 100 százaléka és kihalhat a védett rovarfajok 70 százaléka.

Az Európai Unió úgynevezett élőhelyvédelmi irányelve és madárvédelmi irányelve szerint a tagállamoknak hatévente fel kell mérniük a két irányelvben említett élőhelyek és fajok helyzetét, és helyzetük változásának trendjeit. A szövetségi természetvédelmi minisztérium szervezésében az utóbbi hatéves ciklusban (2013-2018) a Balti-tengertől az Alpokig csaknem 14 ezer adatfelvételt végeztek az ország szárazföldjének 15,5 százalékát és felségvizeinek 45 százalékát kitevő védett – az úgynevezett Natura 2000 hálózathoz tartozó – területek állapotáról.

Kimutatták, hogy a kedvező helyzetű élőhelyek és fajok aránya az utóbbi három ciklus alatt nemigen változott – az élőhelyek esetében 33 százalékról 30 százalékra süllyedt, a vizsgált védett fajok esetében pedig stabilan 25 százalékos -, a kedvezőtlen vagy rossz helyzetben lévő élőhelyek és fajok aránya viszont folyamatosan növekedett.

A legutóbbi ciklus végére a kedvezőtlen helyzetben lévő védett élőhelyek aránya elérte a 32 százalékot, a rossz helyzetben lévőké 37 százalékra emelkedett. Leginkább a mezőgazdasági termelésbe bevont területeken fekvő élőhelyeket fenyegeti veszély, de a tengeri területek és tengerpartok 40 százaléka és az erdők bő 30 százaléka sincs jó állapotban, a gleccserek pedig kivétel nélkül mind a megszűnés folyamatában vannak.

A védett állatfajokat tekintve sem sokkal jobb a kép. Az északi-tengeri kúpos fókától az Alpokban élő kőszáli kecskéig valamennyit együttvéve a fajok 30 százalékánál kedvezőtlen helyzetben van az állomány, 33 százalékánál pedig rossz helyzetben. Főleg a lepkék, a bogarak és a szitakötők vannak veszélyben, ugyancsak a mezőgazdasági termelés következtében, 10 védett rovarfaj közül 7-et fenyeget a kihalás.

(MTI)

Ljubljanában rétekké varázsolják a parkokat

A ljubljanai városi vezetés úgy döntött, hogy több parkot és rétet ritkábban fog kaszálni, hogy élelmet biztosítson a magányos méhek számára – adta hírül szerdán a helyi sajtó. A méhek világnapja alkalmából három fészkelődobozt is állítottak a szlovén főváros parkjaiban.

Luka Sparl, a ljubljanai Tivoli, Siska és Roznik Tájpark munkatársa elmondta: a méhkasoktól eltérően, amelyeket mézelő méhek laknak, a fészkelődobozokat magányos méhek használják, ők nagyon fontosak a beporzás szempontjából. Szlovéniában 562 magányos méhfajt jegyeztek fel, köztük 35 poszméhfajt.

Danilo Bevk, a Ljubljanai Egyetem Biológiai Intézetének munkatársa kiemelte: a magányos méheknek vagy vadméheknek nagyon fontos szerepük van azokon a területeken, ahol nincs vagy csak kevés mézelő méh van.

A magányos méhek egyre kevesebb megfelelő fészkelőhelyet találnak maguknak. A poszméhek például a talajban vagy annak közelében fészkelnek, és fészkeiket gyakran elpusztítják a mezőgazdasági gépek – magyarázta.

Hozzátette: a magányos méhek korábban szalmatetőkben és fagerendákba fészkeltek, de ezekből az építőanyagokból már nem építenek házakat, ezért fészkelődobozokkal kell helyettesíteni korábbi élőhelyeiket.

Mint mondta, a rovarölő szerek és a betegség mellett a méhek azzal a problémával is szembesülnek, hogy nem találnak elegendő táplálékot.

Manapság a füvet már egyre korábban lekaszálják, a réteket pedig műtrágyázzák, így azok nem biztosítanak elegendő táplálékot a méheknek és más beporzóknak, amelyeket nagy veszély fenyeget az éghajlatváltozás miatt is – hangsúlyozta.

Natasa Jazbinsek Sersen, a város környezetvédelmi osztályának vezetője hozzátette: arra ösztönzik a lakosokat is, hogy maguk is állítsanak fel fészkelődobozokat.Bostjan Noc, a Szlovén Méhészek Szövetségének vezetője elmondta: az egyesület több alkalommal javasolta a Környezetvédelmi Minisztériumnak, hogy támogassa az élő növények, azaz a zöldtetők alkalmazását az építészetben.

A szövetség azt is javasolta a kormánynak, hogy miden újszülöttet ajándékozzon meg egy hársfacsemetével. A hárs egyébként Szlovénia nemzeti szimbóluma, a hársfavirág pedig kevés pollent és sok nektárt termel, amelyből rengeteg mézet készíthetnek a méhek – mondta Noc.

Az ENSZ három évig vizsgálta a méhek világnapjának kijelölését kezdeményező szlovéniai beadványt, míg végül 2017. decemberi közgyűlésén elfogadta. A méhek világnapját először 2018. május 20-án tartották meg.

Alig két hét maradt a pályázatok benyújtására

Kevesebb, mint 2 hetük maradt a társasházak lakóinak és közös képviselőinek, hogy vissza nem térítendő felújítási támogatásra pályázzanak az OTP Business-nél. Az idén tizenkettedik alkalommal meghirdetett Társasházi Pályázat 20 lakóközösséget, összesen 15 millió forinttal támogat.

A járvány elleni védekezés otthonába kényszerítette a társadalom nagy részét, ami talán még inkább ráirányította a figyelmet a szűkebb és tágabb lakókörnyezet fejlesztésére, felújítására, vagy karbantartására. Néhányan maguk vágtak bele vagy terveznek belekezdeni az ilyen típusú munkákba, ám a társasházak közös helyiségeinek megszépítéséhez már – a közösségi egyetértés mellett – komolyabb forrásra is szükség lehet. Ebben is segítheti a lakóközösségeket vissza nem térítendő támogatás keretében az OTP Business Társasházi Pályázata.

Bár az idén 12 éves kezdeményezés pályázati kiírása nemrég megújult, célja továbbra is a társasházak környezetének korszerűsítése, az esetleges közösségi élet támogatása, valamint a lakóépületek és a lakók biztonságát szolgáló fejlesztések ösztönzése. Az érdeklődőknek azonban kevesebb mint 2 hetük maradt a május 17-ei határidőig, hogy a pályázat weboldalán található űrlap kitöltésével benyújtsák jelentkezésüket.

„Akadálymentesített lombház, játszótér az udvaron, biciklitároló a lakóknak, világítás-korszerűsítés a lépcsőházban – ez csak néhány példa azok közül, amelyek megvalósításában segíthettünk az elmúlt években a Társasházi Pályázat révén. Úgy tapasztaltuk, hogy a legtöbb ilyen beruházást csak azért halogatják a lakóközösségek, mert épp nincs rájuk elég pénz, a pályázaton elnyerhető támogatással viszont elérhetővé válnak az évek óta vágyott fejlesztések. Idén nem csak a pályázat keretét és a támogatható társasházak vagy lakásszövetkezetek számát növeltük, de egyszerűsítettük a benyújtás menetét, hogy kevesebb adminisztrációra legyen szükség” – mondta Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója.

A pályázatokat két kategóriában nyújthatják be a jelentkezők. Az „Otthon a közösségben” elnevezésű kategória az ingatlanok üzemeltetésének hatékonyabbá vagy környezettudatosabbá tételét, illetve a közös helyiségek fejlesztését célozza, tehát például online leolvasható mérőórák felszerelése, szelektív hulladékgyűjtők kialakítása, esetleg biciklitárolók, vagy pihenő- és játszóhelyek kiépítése tartozik ide. Az „Otthon a jövőben” kategóriába a lakók biztonságát és védelmét célzó beruházások, illetve az energiahatékonysági felújítások tartoznak, így a lépcsőházak és lépcsők biztonságosabbá tétele, az épületek akadálymentesítése, digitális kaputelefon rendszer kialakítása, vagy akár energiatakarékos (LED) lámpák telepítése.

A győztes pályázó mindkét kategóriában 1,2 millió forintot nyerhet, ám a zsűri összesen 20 társasház vagy lakásszövetkezet pályázatát díjazza. Ha a pályázaton elnyerhető összeg csak részben fedezi a lakók terveinek költségeit, de saját forrásból nem tudják megfelelő mértékben kiegészíteni, vagy a fejlesztés túlmutat a pályázat keretein (pl. szigetelési munkák esetén), az OTP Businessnél több hitelkonstrukció közül is választhatnak.

Ahogy eddig, a lehetőség ezúttal is nyitott az ország bármely társasháza vagy lakásszövetkezete számára. Nem csak a közös képviselők, egy közgyűlési meghatalmazással akár a lakók maguk is pályázhatnak, és ahogy a korábbi években, idén sem feltétele a pályázat benyújtásának hogy a társasház az OTP Banknál vezesse pénzforgalmi számláját, erre csak az esetleges díjazás átvételéhez lesz szüksége a lakóközösségnek.

A pályázatok leadási határideje: 2020. május 17.

A dokumentumok a pályázat weboldalán nyújthatók be, ahol az érdeklődők a pályázat kategóriáinak és díjazásának részleteiről is olvashatnak.

Így üzenhetünk a jövő magyarjainak

A Rákóczi Szövetség létrehozott egy virtuális időkapszulát, Magyar vagyok 2020 elnevezéssel.

Arra kérnek minden magyar embert, hogy 2020. június 4-ig helyezze el „Magyar vagyok…” kezdetű videó, hang vagy szöveges üzenetét a www.magyarvagyok2020.hu oldalon.

Csak fel kell keresni az oldalt, ott követni az utasításokat, és lehet üzenni a jövőbe. Mindenki szabadon bármit közölhet, ami úgy kezdődik, hogy “magyar vagyok”.

A virtuális időkapszula 2020. június 4-én bezárul, és legközelebb csak húsz év múlva, 2040. június 4-én nyílik ki újra.

2020 a Nemzeti Összetartozás Éve. Száz évvel a trianoni döntés után megmaradtunk. Trianon centenáriuma egyszerre gyász és öröm. Gyászoljuk a veszteséget, a szétszakítottságot, de okunk van az örömre, hiszen dacára az elmúlt 100 évnek nem tűntünk el a térképről, nem vesztünk el, és bizakodva tekinthetünk a jövőbe.

A magyarság érték, egy különleges nyelv, egy meghatározó kultúra és egy egyedi közösség.

Világnemzet vagyunk, a Kárpát-medencében és a nagyvilág számos pontján jelen vagyunk – hangsúlyozza a Rákóczi Szövetség.

Fogjuk össze, öleljük át virtuálisan a magyarságot és adjunk hitet a megmaradásnak, üzenjünk a jövőnek!

Így csökkentheti ma gyorsan pénzügyi kockázatait

Egyre többen keresik azokat a hosszútávú megoldásokat, amelyekkel kiszámítható módon óvhatják meg magukat és szeretteiket a kedvezőtlen gazdasági, pénzügyi hatásoktól. Az OTP Bank és a Groupama Biztosító több ilyent is kínál, megtakarítást és biztosítást egyaránt.

A kutatások adataiból már a koronavírus-járvány előtt is egyértelműen látszott, hogy milyen félelmek, aggodalmak ösztönzik megtakarításra a magyar lakosságot. Az OTP Bank megbízásából 2019-ben készített Öngondoskodási Index kutatás eredményei szerint a megkérdezettek több mint fele tartott attól, hogy betegség vagy baleset miatt váratlan kiadásai lesznek. Minden hatodik válaszadó haláleset, 100-ból kilenc pedig a munkahelye elvesztése miatt aggódott. A felmérésből az is kiderült, hogy a félelmek ellenére a megkérdezettek csupán alig több mint harmada, 37 százaléka takarékoskodik azért, hogy felkészüljön a váratlan élethelyzetekre.

Az OTP Bank és a Groupama Biztosító olyan pénzügyi konstrukciókat kínál, amelyek egyfelől könnyen megköthetők digitálisan, otthonról is, másfelől szilárd alapok megteremtésével enyhítik a bizonytalanságot.

Megtakarítások

Gazdasági recesszió idején mindig felértékelődik a megtakarítások szerepe. A már említett kutatás szerint azonban a válaszadók kevesebb, mint a felének volt 2019-ben valamilyen pénzpiaci megtakarítása (44 százalék), vagy otthon tartott készpénze (45 százalék).

„Sokan tartanak a váratlan helyzetektől, saját tapasztalataink szerint mégsem tesznek érte elegen. Ám nem csak megtakarítással tudunk felkészülni a nem várt eseményekre, a különböző biztosítási konstrukciók közül a megfelelő kiválasztása is védelmet tud nyújtani. Ráadásul a bankfiókokban vagy telefonon átlagosan kevesebb, mint tíz perc alatt megköthető egy ilyen biztosítás” – mondta Budai József, az OTP Bank bankbiztosítási főosztályvezetője.

A biztosítás is megoldást jelenthet

A kockázati biztosítások célja, hogy anyagi biztonságot nyújtsanak a váratlan élethelyzetekben, például egy baleset, egy elhúzódó betegállomány vagy akár a hosszabb ideig tartó munkanélküliség, illetve a keresőképtelenség esetén. Nem véletlen, hogy a hitellel rendelkezők és a gyermeket is nevelő családok körében különösen keresettek ezek a termékek.

„Napi egy-kétszáz forintos biztosítási díjért már több millió forintos védelem érhető el. Az általunk kínált biztosítási termékek rugalmasak, személyre szabhatóak, és kiváló ár/érték aránnyal rendelkeznek” – mondja Berentés László, a Groupama Biztosító bankbiztosítási igazgatója.

Az OTP Bank és a Groupama Biztosító kockázati életbiztosítási konstrukciója, a Védelmező például az egyéneknek és a családoknak egyaránt kínál élet- és balesetbiztosítási csomagokat.

Segítség jövedelemkiesés esetén

A koronavírus-járvány felerősítette az OTP Öngondoskodási Index kutatásában is megjelent, váratlan helyzetekre vonatkozó aggodalmakat. Az OTP Banknál az elmúlt hetekben megduplázódott a jövedelem kiesésének enyhítésére szolgáló biztosítást igénylők száma. A Mentőöv életszínvonal biztosítás keresőképtelenség vagy munkanélküliség, illetve egyéb nem várt esemény bekövetkeztekor nyújt anyagi támogatást a biztosítottaknak.

Az OTP Bankban hosszú ideje elérhetőek és népszerűek a törlesztési biztosítások is. A jelenlegi körülmények között a legfontosabb kockázatok, a keresőképtelenség vagy munkanélküliség esetén a szerződési feltételek szerint jellemzően a törlesztőrészletek fizetését vállalja át a biztosító, illetve rokkantság vagy halál esetén a teljes hiteltartozást kifizeti. A biztosítási védelem a koronavírushoz kötődő biztosítási eseményekre is érvényes. Törlesztési biztosítások elérhetőek az OTP Bank jelzáloghiteleihez, személyi kölcsöneihez, hitelkártyáihoz, folyószámla hiteleihez, és babaváró kölcsöneihez is, a bankfiókokban és a bank telefonos ügyfélszolgálatán egyaránt.

Újabb borvidéket karol fel az Erste Bank

A szekszárdi után az egri borvidék fejlesztését is támogatja az Erste Bank, a pénzintézet a két termőterület „csatájára”, a BorJour Bikavér Párbajra időzítette a megállapodás aláírását az Egri Borműhellyel. A megállapodás értelmében az Erste Bank – csakúgy, mint Szekszárd esetében – kapcsolataival, szakértelmével, stabil, rugalmas és gyors munkával járul hozzá a borvidék fejlődéséhez és népszerűsítéséhez.

Az Erste nem csak saját rendezvényein mutatja be a borrégiók pincészeteit és azok kínálatát, de a fejlesztési döntéseket is segíti. A pénzintézet szakértői ott állnak a borászok mellett, és többek között személyes konzultációkkal, középtávú előrejelzésekkel, elemzésekkel segítik munkájukat.

Az Egri Borműhely Egyesületet 2018-ban hozta létre tíz borászat azon gondolat mentén, hogy egymással összefogva messzebbre jutnak el és érhetnek el eredményeket a borvidék ismertségének növelésében. Azóta nem csak szakmai konferenciákon, de az Egri Bor Most nevet viselő közösségi oldalaikon is népszerűsítik a régiót és borait, valamint tavaly létrehozták az Eger Borvidék Palackot: az 1552 Eger feliratot magán viselő, egyedi tervezésű üvegbe csak vakkóstolással minősített, egri superior és grand superior minőségnek megfelelő borok kerülhetnek.

„A versengés és az együttműködés egyaránt fontos a borászatban és az üzleti életben is. Verseny nélkül nincs fejlődés, hiszen a többiek kiváló borai inspirálnak bennünket is arra, hogy egyre jobbak legyünk. Ugyanakkor tanulunk egymástól, és sikereinkkel egymást is erősítjük: az egyéni teljesítmények így válnak hasznára a borvidéknek és a magyar borászoknak” – hangsúlyozta Soltész Gergő, az Egri Borműhely elnöke.

Az Erste Bank tavaly májusban írt alá hasonló megállapodást a Szekszárdi Borvidék képviselőivel. Az együttműködés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, átlagosan havi egy rendezvényen mutatkoztak be a régió borászatai az Erste ügyfeleinek és partnereinek, miközben a bank 10 százalékkal tudta növelni borpiaci portfólióját.

„Örömmel üdvözöljük az egrieket az Erste borászati csapatában. A szekszárdi borászok mindig igyekeztek az egyéni teljesítmények mellett a közös cselekvéssel válaszolni a kihívásokra, legyen szó a borvidék vagy a magyar borok népszerűsítéséről. A tapasztalatok megosztása, a közös gondolkodás önmagában is értéket jelent a számunkra, így lehet olyan új megoldásokat, akár új finanszírozási forrásokat találni, amelyek lendületet adnak a munkánknak” – mondta Vesztergombi Csaba, a Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának elnöke.

„Az Erste kiemelt feladatának tekinti a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását. A kkv-szektor számára a tőkehiány mellett az üzletszerzés jelenti az egyik legnagyobb problémát, hiszen itt nem jut elegendő forrás kutatás-fejlesztésre, piacelemzésre és marketingre. Az Erste partnereinek nemcsak pénzügyi támogatást, hanem kapcsolat- és hálózatépítési lehetőségek is kíván biztosítani, hogy egymástól tanulva, közösen fellépve erősödjenek és bővüljenek. A borászokkal való összefogás és együttműködés jól példázza a bank ezen erőfeszítését” – mondta el Szerdahelyi Róbert, a bank kis- és középvállalati igazgatója.

Az Erste stratégiai területként tekint az agrárium és a kis- és közepes vállalkozások finanszírozására – és mindkét területen jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban. A kis- és középvállalkozási területen az ügyfelek száma 24 százalékkal bővült tavaly, miközben a hitelállomány mintegy 16 százalékkal emelkedett. Az agrárhitelek állománya 26 százalékkal nőtt az elmúlt évben, ami többszöröse a piaci bővülésnek. A 24 milliárd forintos állománynövekedéshez 35 milliárd forintos új kihelyezés párosult. Ez az agráriumban elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokhoz került, de a bank nagyot lépett előre a nagyvállalati piacon is. Az új kihelyezések közel kétharmada a mezőgazdasági, egyharmada az élelmiszeripari ügyfelekhez került.

Az Erste Bank hasonlóan gyors ütemű növekedést tervez idén is ezeken a területeken. Az Erste Agrár Kompetencia Központja 2020-ban a mezőgazdasági árak gyorsuló emelkedésére számít, amit a kereslet növekedése, az emelkedő fizetőképesség táplál. Így, amennyiben az időjárás is kegyes lesz az ágazathoz, az agrárium kibocsátása a prognózis szerint idén emelkedő pályán marad és elérheti a 2850-2900 milliárd forintot is. A teljesítményben a beruházások tavalyi jelentős emelkedése is fontos tényező, hiszen ezek aktiválódásával lehet számolni. Az új beruházások tekintetében azonban az előrejelzés már nem kalkulál további növekedéssel – szép teljesítményként lehetne azonban elkönyvelni ezek szinten tartását. Ezt számtalan tényező támogatja: az ágazatba áramló állami támogatások emelkednek, a szektor koncentrációja folytatódik, ami eleve a hatékonyság javulása felé mutat. A hatékonyság növelését a – munkaerő, energia és szállítási – költségek tartós emelkedése is kikényszeríti, miközben a kedvező kamatszintek mellett olyan támogatott konstrukciók is elérhetőek, amelyek tovább segítik a beruházások gyorsabb megtérülését.

A bank a borpiacon is hasonló folyamatokra számít, középtávú előrejelzése szerint ugyanakkor a belföldi piac mennyiségi növekedésére már kevésbé lehet számítani, értékben viszont még jelentős bővülésre van lehetőség, hiszen a kereslet egyre inkább a minőségi termékek felé fordul el. 

Környezetvédelmi honlap