H.Anna bejegyzései

Naperőművekkel állít elő energiát az OTP Bank horvát leánybankja

Zadar, 2016. augusztus 1. – Az OTP Bank leánybankja a horvátországi bankok közül az első, amely saját forrásból állít elő energiát. A napfényes Dubrovnikban, Zadarban és Pulában felépített három naperőmű gondoskodik a bank létesítményeinek működéséhez szükséges villamos energia egy részéről.

A bank a napokban helyezte üzembe a zadari épületének tetejére megálmodott új naperőművet. A 21 kWp teljesítményű fotovoltaikus rendszer a horvát környezetvédelmi és energiahatékonysági alappal kötött társfinanszírozási szerződés keretében jöhetett létre, amely a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatását tűzte ki céljául. A projekt teljes költsége elérte a 313 000 kunát, ennek 40%-át, azaz 96 200 kunát az alap finanszírozta. Az itt felépített fotovoltaikus rendszer által előállított energiát az irodaházon belül fogják hasznosítani (légkondicionálás, világítás, IT, liftek stb.). A beruházás megtérülése várhatóan 8,5 év.

A zadari létesítmény a horvát OTP második naperőműve. A bank dubrovniki irodaházának tetején működő, 25 kWp teljesítményű naperőmű ugyanis már egy éve üzemel. E beruházás értéke 361 000 kuna, amelyet a bank teljes egészében önerőből valósított meg. A bank egy harmadik naperőmű megépítését is tervezi – ezúttal a pulai üzletközpont tetejére. Az új létesítmény teljesítménye 30 kWp lesz, és várhatóan 2016/2017 folyamán készül el.

„Bankunk környezetvédelmi hatásának csökkentését szolgáló intézkedések kiemelt szerepet kapnak az OTP banka üzleti stratégiájában. Mivel elsősorban a tengerparti városokban vagyunk jelen, kézenfekvő volt, hogy a megújuló energiaforrások közül a napenergiát hasznosítjuk. Köszönjük a horvát környezetvédelmi és energiahatékonysági alapnak, hogy bennünk látták meg a legalkalmasabb partnert e támogatás felhasználására. A jövőben is szeretnénk olyan projekteket megvalósítani, amelyek célja a megújuló energiaforrások felhasználása” – mondta Békeffy Balázs, a horvát OTP banka vezérigazgatója.

A saját naperőművek megépítésével az OTP banka az uniós energiahatékonysági iránymutatásoknak is eleget tesz, amelyek szerint az energiát a fogyasztás helyszínén kell előállítani. Mindezek mellett az OTP banka szolgáltatási portfóliójában energiahatékony lakások építésére „Sunny loan” néven új hitelkonstrukciót is kínál, amely iránt már most hatalmas az érdeklődés. „Zöld utat a környezetvédelemnek” elnevezésű programjának keretében pedig a bank célja, hogy csökkentse környezeti lábnyomát, növelje az energiahatékonyságot és javítsa saját hulladékgazdálkodási rendszerének teljesítményét.

 

Földi pokol a dalmát paradicsomban

Szeretsz az Adriai-tenger partján sütkérezni? Gyakran töltitek ott a nyarakat a családoddal? A partvidéket szegélyező festői szigetek közül az egyik egykor sokak, köztük több, mint kétszáz vajdasági magyar számára is, maga volt a földi pokol. Még ma is kevesen ismerik Jugoszlávia rettenetes börtönszigetének, Goli Otoknak titkait. Most egy hiánypótló könyvből többet megtudhattok a balkáni Gulágról.

A CEPoliti Kiadó két izgalmas könyv bemutatójára invitálta az érdeklődőket. Domokos László hihetetlenül szuggesztíven mutatta be Goli Otok, a Pokol-sziget, avagy Tito Gulágja az Adrián című munkáját. Tito marsallnak a Szovjetúnióval ellenséges viszonyban lévő kommunista Juoszláviájában Magyarországról nézve sokak számára irigylésre méltó volt az élet. Automata mosógép, beépített konyha- és fürdőszobabútor volt szinte minden lakásban, nyugati lemezek, ruhaneműk mindenki számára elérhetőek voltak. A jóléti szocialista rendszernek azonban volt egy sötét oldala is. A mindenhol jelenlévő jugoszláv titkosrendőrség sokakat, legfőképpen azokat, akiket szovjetbarátnak gondoltak, likvidáltak, azaz száműztek az Adriai-tenger egyik kopár szigetére, Goli Otokra. 1949-től 1980-ig tartottak foglyokat embertelen körülmények között a ma Horvátországhoz tartozó piciny sziklaszigeten. Nemcsak horvátok, szerbek, albánok raboskodtak itt, hanem magyarok is.

Fekete Zoltán

Fekete Zoltán

 

A vajdasági költő, Dési Ábel szavait is idézi munkájában DomokosLászló. Az irodalmár így írja le a saját maga által is megélt nyomorúságos tábori életet:

“hajnaltól sötétedésig terméskövet bányásztak. A szigeten nagyon jó minőségű márvány is volt, a megmunkálatlan hatalmas kőtömböket Belgrád számára kellett kitermelni. (…)A kemény, kíméletlen, embert próbáló munka csonttá és bőrré soványította az elítélteket. (…) Ivóvízről is maguknak kellett gondoskodiuk, építettek egy víztározót, amelyben az esővizet gyűjtötték. Szénből, homokból, kavicsból összetákolt többszörös szűrőn folyt át a víz, ezt itták.” (részlet a kötetből, 47. oldal)

A másik bemutatott könyvben az elmúlt 25 év meghatározó személyiségei, volt politikusok, történészek, politológusok értékelik tanulmányaikban Közép-Európa helyzetét a rendszerváltást követő időszakban.

A könyvek megjelenését a Pallas Athéné Domus Animae és a Pallas Athéné Geopolitikai alapítványok támogatása tette lehetővé. „A támogatás hosszú távú tevékenység. Annak érdekében, hogy meglássuk Magyarország értékeit, lehet, hogy néha el kell távolodnunk kicsit. Azután pedig visszajönni. Sok mindent meg lehet tanulni, majd a köz érdekében felhasználni.”– emelte ki Fekete Zoltán, a Pallas Athéné Domus Optima Zrt. vezérigazgatója.

 

Ókori atléta szobrának nyitottak múzeumot Mali Lošinj szigetén

A mediterrán vidék valószínűleg sokak kedvelt üdülőhelye. A szikrázóan kék tenger mélye azonban rejt meglepetéseket. Az ókorban római és görög gályák ezrei szelték a vizet és bizony sok esetben bajba kerültek. A  nagy viharokban nem egy hajó  elsüllyedt, vagy a rakományuk sodródott a tenger mélyére. Nem egy csodálatos szobor, szép amfóra került elő a modern korban a tenger mélyéről. A horvát Mali Lošinj partjainál is kincset talált egy belga könnyűbúvár 20 évvel ezelőtt. Apoxüomenosz a görög atléta bronzszobra hazatalált. Önálló múzeumot kapott a festői Mali Lošinjban.

apox-in-situ

A görög atléta bronzszobrát a közelben találták meg. A Kvarner palotában lelt otthonra, és maga a horvát államfő, Kolinda Grabar-Kitarović nyitotta meg hivatalosan is múzeumát. Arról beszélt, hogy a bronz atléta, aki évszázadokat töltött a tenger mélyében, Mali Lošinj lakóinak szerető ölelésében marad – abban a városban, amely együtt él a tengerrel. Sok évszázados tengeri álma és csaknem két évtizedes utazás után, amikoris a világ legfontosabb múzeumaiban állították ki – például a párizsi Louvre-ban, a firenzei Riccardi palotában, a londoni British Museumban vagy a Gettyben, Los Angelesben -, Apoxüomenosz végre hazatért. És ez az esemény a szépség, a művészet és a kultúra ünnepe Horvátországban.

Mali-Losinj_1

A most megnyílt múzeum az idegenforgalmi miniszter, Anton Kliman szerint sokakat vonz majd a szigetre, melyet minősége ötcsillagos úticéllá tesz. Hozzátesszük: korábban is a minőségi turizmust keresők kedvelték Mali Lošinjt, az ókori szoborra is egy belga nyaraló bukkant rá búvárkodás közben. Aztán, mint Zlatko Hasanbegović kulturális miniszter elmondta, a tárca és a horvát műemlékvédelem vette kezébe a dolgot, több, mint száz szakértő európai színvonalú munkája van abban, hogy a szobor újra a régi fényében tündököl.

A város polgármestere, Gari Cappelli azt tartotta fontosnak, hogy az új múzeum egész évben vonzó utazási célponttá teszi Mali Lošinjt. Ami egyébként az életerő szigeteként pozícionálja magát, ennek pedig igazán kitűnő példája egy 2 ezer éves, ám kirobbanó állapotban lévő atléta. A múzeum pedig a kulturális turizmus térképére is felteszi a helyet.

ApoxyomenosZG2_new

A múzeumban egyébként egyetlen kiállítási tárgy van: Apoxüomenosz. A név olyasmit jelent, hogy kaparó – a fiatal atlétát éppen abban a pillanatban örökítette meg a szobrász, amikor a testét tisztította. Róla viszont mindent megtudhatunk teremről teremre haladva. Azt is, hogy az övé az egyetlen, nagy bronzszobor, amit az Adria keleti partjainál találtak. 192 centi magas, 300 kilós, és, mint már említettük, egy bega búvár és amatőr fotós, Rene Wauters bukkant rá 45 méter mélyen, Vele Orjule sziget és Lošinj között, 1996-ban. 1999-ben emelték ki a tengerfenékről. A restauráció során természetesen kormeghatározást is végeztek: arra jutottak, hogy Krisztus előtt a 2. vagy az 1. században készült a szobor.

A múzeum megnyitóját egyébként sok látványosság övezte: Apoxüomenosz egy show során emelkedett ki a vízből, volt koncert és kulináris fieszta is: helyi specialitásokból, melyek ókori fűszerekkel és antik receptek alapján készültek. A helyi színt leginkább az a pillanat hozta el, amikor egy 150 éves tradíciót követve a polgármester összetörte a híres lošinji krokantot, a ropogós grillázst – egy karddal.

A határon túlról is várja látogatóit a fertődi Esterházy-kastély

Nagyszabású sajtótájékoztatón mutatkozott be Pozsonyban a fertődi Esterházy-kastély. A júniusban lezárult rekonstrukciós munkák eredményeképp utoljára a 18. században volt olyan pompás a hercegi rezidencia, mint napjainkban.

Az Esterházy „Fényes” Miklós korában európai kulturális központként számon tartott kastély egykor számos országból csábította vendégeit. Az osztrák és szlovák határ közelében fekvő birtok ma mind turisztikai, mind kulturális szempontból kiemelkedő desztináció nem csupán a magyarországi, de a külföldi látogatóknak is. Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott pozsonyi nagykövete kiemelte, javul a magyarok megítélése Szlovákiában, ezzel összefüggésben egyre nő a szlovák turisták száma hazánkban.

Esterházy Antal, a főnemesi család egyenes ági leszármazottja kiemelte kötődését Szlovákiához. A család ugyanis galántai, a településen ma is áll két kastély, amely az Esterházyak birtokában volt. A herceg a fertődi kastély felújításáról szólván hozzátette: „ A rekonstrukciós munkálatok szép példáját adják annak, hogyan kell egy műemléket kezelni. A kastélyt ugyanis a 250 évvel ezelőtti állapotokat pntosan figyelembe véve állították helyre.”

Bodrogai László Anzelm, az Esterházy-kastély főigazgatója elmondta, Magyarország legnagyobb barokk-rokokó kastélyában és a környező parkban látványos felújítási munkálatokat végeztek az elmúlt öt évben három ütemben. Megújultak a kastély belső terei és teljes homlokzata is, a nyugati szárny rekonstrukcióját jövőre ütemezik. Itt kap majd helyet a képtár és a kincstár is.

A felújítási munkálatok egyik legszebb példája az idén átadott, Cziráky Margit 110 évvel ezelőtti tervei alapján megvalósult, 8700 tőből álló Rózsakert, amely a magyar rózsafajták minden eddiginél teljesebb gyűjteménye. A génbank szerepét is betöltő virágágyások Márk Gergely nemzetközileg elismert rózsanemesítő több, mint 400 saját nemesítésű rózsafajtájának adnak otthont. A rekonstrukciós munkák a Rózsakert mellett Angolpark, Északi park és a Lés-erdő területét is érintették.

A fertő-tavi kerékpáros turizmus fontos szerepet játszik a kastély életében – nyilatkozta kérdésünkre a főigazgató. Évente megközelítően egy millióan kerékpároznak a tó környékén, ráadásul a kastély aktív turisztikai együttműködést épít ki a Fertő-Hanság Nemzeti Parkkal is. Egyelőre problémát jelent a szálláshelyek hiánya, de történtek lépések a helyzet kezelésére.

A kulturális élményeket kereső vendégeket is színes programokkal várja az Esterházy-kastély. A látogatók idén harmadik alkalommal élvezhetik az Eszterházi Vigasságok nyújtotta komolyzenei koncerteket. A 2015-ös programsorozat utolsó állomása a szeptember 25-től október 24-ig tartó Őszi fesztivál. Nemzetközileg elismert fellépői között szerepelnek többek között a Budapesti Fesztiválzenekar, Devich Gergely csellóművész, valamint az Óbudai Danubia Zenekar. Idén még hat koncertre látogathatnak el az érdeklődők, jővőre pedig többek között Haydn és a jazz lehetséges összekapcsolását bemutató zenei események is várhatóak.

A főigazgató felhívta a figyelmet a kiemelt turisztikai látványosságként számon tartott, szinte teljes egészében felújított nagycenki Széchenyi-kastélyra és Széchenyi-mauzóleumra valamint a fertőrákosi püspöki palotára is.

 

Miskolci segítség az épülő ugandai magyar kórháznak

Együttműködési megállapodást írt alá Balogh Sándor, a Magyar Afrika Társaság (AHU) elnöke a miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktató Kórház (MISEK) képviselőjével, Dr. Pap Tibor orvosigazgatóval. A megállapodás értelmében a kórház diagnosztikai és terápiás eszközökkel fogja segíteni az AHU által támogatott, épülőfélben lévő egészségügyi központot Ugandában. A MISEK egészségügyi szakembereket is fog a térségbe küldeni.

A Magyar Afrika Társaság (AHU) egészségügyi központot létesít Ugandában. A megállapodás aláírása kapcsán Miskolcon tartott sajtótájékoztatón Balogh Sándor, az AHU elnöke elmondta, a szervezet által Ugandába szervezett 11 orvosi missziónak és a most épülő kórháznak fontos küldetése, hogy az afrikai emberek életkörülményeit javítsák. Ez közös ügy, hiszen mind az afrikaiaknak, mind Európának az a legjobb, ha nem kényszerülnek emberek tömegesen elhagyni a szülőföldjüket. A missziók eredménye, hogy az Afrikát megjárt orvosok felkészültebbek a nálunk már ismeretlen fertőző betegségek diagnosztizálásában és gyógyításában, így fontos szerepet játszhatnak a migránsok hazai ellátásában is. Patay Dorottya a Magyar Afrika Társaság Civil és Humanitárius Ügyeinek igazgatója a Középsulinak elmondta, az AHU azon dolgozik, magyarországi menekülteket befogadó állomásokra látogassanak el önkéntes orvosok, és segítsék az ottani egészségügyi teamek munkáját. Bicskére, Nagyfára és Debrecenbe augusztus eleje óta járnak azok a szakemberek, akik már korábban részt vettek az AHU egy-egy orvosmissziójában.

Dr. Pap Tibor a MISEK orvosigazgatója elmondta, a borsodi egészségügyi szolgáltató rendszer racionalizálásával és egy nagyértékű eszközbeszerzéssel, számos, régi, ám jól funkcionáló eszköz szabadult fel. A MISEK ezt az eszközparkot fogja az ugandai kórház rendelkezésére bocsájtani. A kórházban általános vizsgálót és egy infúziós terápiára alkalmas kórtermet alakítanak ki. Hozzátette, a jövőben önkéntesként Afrikába látogató kollégák kinntartózkodását a MISEK szakmai gyakorlatként fogja kezelni, ennek megfelelően a kollégák kapnak fizetést ebben az időszakban, nem kell szabadságot kivenniük.