Karakai Ildikó bejegyzései

Most vadonatúj maszkok kerültek az óceánba

A koronavírusnak nem csak az emberekre, de a környezetre nézve is komoly hatása van.

Egy teherhajó rakományának jelentős része a tengerbe veszett szerda reggel Sydney partjainál, több tonna hulladékkal terhelve a környezetet. Az APL England 40 konténerében orvosi eszközök – köztük maszkok -, háztartási eszközök és építkezéshez használt anyagok voltak. A hajó Kínából Melbourne-be tartott, amikor a tengeren vihar közben eltűntek a konténerek. Az ausztrál partiőrség jelentése szerint több száz maszk kötött ki a tengerparton Sydney északi részén. Más, műanyagból készült termékek is a parton landoltak, a nagyobb részük most is a tengerben lehet, veszélyeztetve az élővilágot.

A tengerbe kerülő maszkok szerte a világon problémát jelentenek, az eldobott eszközök pedig már az európai vizekben is nagy mennyiségben fedezhetők fel. Nemrégiben egy francia kutatócsapat merült alá a Cote d’Azur, vagyis a francia Riviéra partjainál, hogy felvételeket készítsen. Kiderült: a Földközi-tenger is tele van maszkokkal és kesztyűkkel.

Eldobott gumikesztyűk és maszkok szennyezik a Földközi-tengert

Szennyezett gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak környezetvédők a Földközi-tenger mélyén, a franciaországi Antibes közelében, az Opération mer propre (Tiszta tenger művelet) nevű francia civil szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a Cote d’Azur tengerpartját az eldobott védőeszközöktől.

A szervezet szerint ez az újfajta szennyezés súlyosbítja a tengerek műanyagszennyezésének krónikus problémáját – olvasható a BBC hírportálján.

Európa országaiban fokozatosan enyhítenek a járvány feltartóztatására elrendelt korlátozásokon, és az emberek elkezdték ismét felkeresni a strandokat, vizek menti pihenőhelyeket, ezért is időszerű a szervezet figyelmeztetése.
Laurent Lombard, a szervezet alapítója, aki a Facebookon közzétett videofelvételeken örökítette meg a víz alatti szennyezést, egy “új szennyezési forrásról” beszélt.

Antibes közelében búvárkodva a mindennapos műanyagszemét, így az üres vizespalackok között talált eldobható arcmaszkokat és gumikesztyűket. “Ezeket a maszkokat nemrég találtuk, de több milliárd lesz belőlük” – figyelmeztetett.

Május 14-én, három nappal azután, hogy Franciaországban lazítottak a kijárási tilalmon, a párizsi utcák takarítói arra panaszkodtak a közösségi médiában, hogy sok eldobott maszkot találtak a járdákon.

Egy dél-franciaországi palamenti képviselő, Eric Pauget törvénytervezetet is előterjesztett arra, hogy növeljék az arcmaszkok eldobására kiszabható bírságot a jelenlegi 68 euróról 300 euróra.

Olaszországban is hasonló problémával néznek szembe. Rómában még szigorúbban fogják büntetni azokat, akik maszkokkal, kesztyűkkel, fertőtlenítőszerek palackjaival szennyezik a környezetet, 500 euró büntetést szabhatnak ki rájuk – jelentette be Virginia Raggi polgármester hétfőn.

A közterületek tisztaságáért felelős vállalat egyre több ember ellen emel panaszt, mert az ilyen eldobható védőeszközöktől egyszerűen a utcán szabadul meg. “Ezt a magatartást büntetni kell” – hangsúlyozta a polgármester az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) becslései szerint ha az olaszok által az elmúlt hónapokban használt arcmaszkok csupán 11 százalékától nem szabályszerűen szabadulnak meg, akkor több mint tízmillió darab kerülhet a tengerekbe, folyókba illetve a tengerparti strandokra, veszélyeztetve ezáltal a Földközi-tenger élővilágát.

Tovább romlott a természet állapota Németországban

Tovább romlott a természetes környezet állapota Németországban, a szövetségi kormány kedden ismertetett vizsgálata a többi között kimutatta, hogy eltűnhet a gleccserek 100 százaléka és kihalhat a védett rovarfajok 70 százaléka.

Az Európai Unió úgynevezett élőhelyvédelmi irányelve és madárvédelmi irányelve szerint a tagállamoknak hatévente fel kell mérniük a két irányelvben említett élőhelyek és fajok helyzetét, és helyzetük változásának trendjeit. A szövetségi természetvédelmi minisztérium szervezésében az utóbbi hatéves ciklusban (2013-2018) a Balti-tengertől az Alpokig csaknem 14 ezer adatfelvételt végeztek az ország szárazföldjének 15,5 százalékát és felségvizeinek 45 százalékát kitevő védett – az úgynevezett Natura 2000 hálózathoz tartozó – területek állapotáról.

Kimutatták, hogy a kedvező helyzetű élőhelyek és fajok aránya az utóbbi három ciklus alatt nemigen változott – az élőhelyek esetében 33 százalékról 30 százalékra süllyedt, a vizsgált védett fajok esetében pedig stabilan 25 százalékos -, a kedvezőtlen vagy rossz helyzetben lévő élőhelyek és fajok aránya viszont folyamatosan növekedett.

A legutóbbi ciklus végére a kedvezőtlen helyzetben lévő védett élőhelyek aránya elérte a 32 százalékot, a rossz helyzetben lévőké 37 százalékra emelkedett. Leginkább a mezőgazdasági termelésbe bevont területeken fekvő élőhelyeket fenyegeti veszély, de a tengeri területek és tengerpartok 40 százaléka és az erdők bő 30 százaléka sincs jó állapotban, a gleccserek pedig kivétel nélkül mind a megszűnés folyamatában vannak.

A védett állatfajokat tekintve sem sokkal jobb a kép. Az északi-tengeri kúpos fókától az Alpokban élő kőszáli kecskéig valamennyit együttvéve a fajok 30 százalékánál kedvezőtlen helyzetben van az állomány, 33 százalékánál pedig rossz helyzetben. Főleg a lepkék, a bogarak és a szitakötők vannak veszélyben, ugyancsak a mezőgazdasági termelés következtében, 10 védett rovarfaj közül 7-et fenyeget a kihalás.

(MTI)

Ljubljanában rétekké varázsolják a parkokat

A ljubljanai városi vezetés úgy döntött, hogy több parkot és rétet ritkábban fog kaszálni, hogy élelmet biztosítson a magányos méhek számára – adta hírül szerdán a helyi sajtó. A méhek világnapja alkalmából három fészkelődobozt is állítottak a szlovén főváros parkjaiban.

Luka Sparl, a ljubljanai Tivoli, Siska és Roznik Tájpark munkatársa elmondta: a méhkasoktól eltérően, amelyeket mézelő méhek laknak, a fészkelődobozokat magányos méhek használják, ők nagyon fontosak a beporzás szempontjából. Szlovéniában 562 magányos méhfajt jegyeztek fel, köztük 35 poszméhfajt.

Danilo Bevk, a Ljubljanai Egyetem Biológiai Intézetének munkatársa kiemelte: a magányos méheknek vagy vadméheknek nagyon fontos szerepük van azokon a területeken, ahol nincs vagy csak kevés mézelő méh van.

A magányos méhek egyre kevesebb megfelelő fészkelőhelyet találnak maguknak. A poszméhek például a talajban vagy annak közelében fészkelnek, és fészkeiket gyakran elpusztítják a mezőgazdasági gépek – magyarázta.

Hozzátette: a magányos méhek korábban szalmatetőkben és fagerendákba fészkeltek, de ezekből az építőanyagokból már nem építenek házakat, ezért fészkelődobozokkal kell helyettesíteni korábbi élőhelyeiket.

Mint mondta, a rovarölő szerek és a betegség mellett a méhek azzal a problémával is szembesülnek, hogy nem találnak elegendő táplálékot.

Manapság a füvet már egyre korábban lekaszálják, a réteket pedig műtrágyázzák, így azok nem biztosítanak elegendő táplálékot a méheknek és más beporzóknak, amelyeket nagy veszély fenyeget az éghajlatváltozás miatt is – hangsúlyozta.

Natasa Jazbinsek Sersen, a város környezetvédelmi osztályának vezetője hozzátette: arra ösztönzik a lakosokat is, hogy maguk is állítsanak fel fészkelődobozokat.Bostjan Noc, a Szlovén Méhészek Szövetségének vezetője elmondta: az egyesület több alkalommal javasolta a Környezetvédelmi Minisztériumnak, hogy támogassa az élő növények, azaz a zöldtetők alkalmazását az építészetben.

A szövetség azt is javasolta a kormánynak, hogy miden újszülöttet ajándékozzon meg egy hársfacsemetével. A hárs egyébként Szlovénia nemzeti szimbóluma, a hársfavirág pedig kevés pollent és sok nektárt termel, amelyből rengeteg mézet készíthetnek a méhek – mondta Noc.

Az ENSZ három évig vizsgálta a méhek világnapjának kijelölését kezdeményező szlovéniai beadványt, míg végül 2017. decemberi közgyűlésén elfogadta. A méhek világnapját először 2018. május 20-án tartották meg.

Így üzenhetünk a jövő magyarjainak

A Rákóczi Szövetség létrehozott egy virtuális időkapszulát, Magyar vagyok 2020 elnevezéssel.

Arra kérnek minden magyar embert, hogy 2020. június 4-ig helyezze el „Magyar vagyok…” kezdetű videó, hang vagy szöveges üzenetét a www.magyarvagyok2020.hu oldalon.

Csak fel kell keresni az oldalt, ott követni az utasításokat, és lehet üzenni a jövőbe. Mindenki szabadon bármit közölhet, ami úgy kezdődik, hogy “magyar vagyok”.

A virtuális időkapszula 2020. június 4-én bezárul, és legközelebb csak húsz év múlva, 2040. június 4-én nyílik ki újra.

2020 a Nemzeti Összetartozás Éve. Száz évvel a trianoni döntés után megmaradtunk. Trianon centenáriuma egyszerre gyász és öröm. Gyászoljuk a veszteséget, a szétszakítottságot, de okunk van az örömre, hiszen dacára az elmúlt 100 évnek nem tűntünk el a térképről, nem vesztünk el, és bizakodva tekinthetünk a jövőbe.

A magyarság érték, egy különleges nyelv, egy meghatározó kultúra és egy egyedi közösség.

Világnemzet vagyunk, a Kárpát-medencében és a nagyvilág számos pontján jelen vagyunk – hangsúlyozza a Rákóczi Szövetség.

Fogjuk össze, öleljük át virtuálisan a magyarságot és adjunk hitet a megmaradásnak, üzenjünk a jövőnek!

Így csökkentheti ma gyorsan pénzügyi kockázatait

Egyre többen keresik azokat a hosszútávú megoldásokat, amelyekkel kiszámítható módon óvhatják meg magukat és szeretteiket a kedvezőtlen gazdasági, pénzügyi hatásoktól. Az OTP Bank és a Groupama Biztosító több ilyent is kínál, megtakarítást és biztosítást egyaránt.

A kutatások adataiból már a koronavírus-járvány előtt is egyértelműen látszott, hogy milyen félelmek, aggodalmak ösztönzik megtakarításra a magyar lakosságot. Az OTP Bank megbízásából 2019-ben készített Öngondoskodási Index kutatás eredményei szerint a megkérdezettek több mint fele tartott attól, hogy betegség vagy baleset miatt váratlan kiadásai lesznek. Minden hatodik válaszadó haláleset, 100-ból kilenc pedig a munkahelye elvesztése miatt aggódott. A felmérésből az is kiderült, hogy a félelmek ellenére a megkérdezettek csupán alig több mint harmada, 37 százaléka takarékoskodik azért, hogy felkészüljön a váratlan élethelyzetekre.

Az OTP Bank és a Groupama Biztosító olyan pénzügyi konstrukciókat kínál, amelyek egyfelől könnyen megköthetők digitálisan, otthonról is, másfelől szilárd alapok megteremtésével enyhítik a bizonytalanságot.

Megtakarítások

Gazdasági recesszió idején mindig felértékelődik a megtakarítások szerepe. A már említett kutatás szerint azonban a válaszadók kevesebb, mint a felének volt 2019-ben valamilyen pénzpiaci megtakarítása (44 százalék), vagy otthon tartott készpénze (45 százalék).

„Sokan tartanak a váratlan helyzetektől, saját tapasztalataink szerint mégsem tesznek érte elegen. Ám nem csak megtakarítással tudunk felkészülni a nem várt eseményekre, a különböző biztosítási konstrukciók közül a megfelelő kiválasztása is védelmet tud nyújtani. Ráadásul a bankfiókokban vagy telefonon átlagosan kevesebb, mint tíz perc alatt megköthető egy ilyen biztosítás” – mondta Budai József, az OTP Bank bankbiztosítási főosztályvezetője.

A biztosítás is megoldást jelenthet

A kockázati biztosítások célja, hogy anyagi biztonságot nyújtsanak a váratlan élethelyzetekben, például egy baleset, egy elhúzódó betegállomány vagy akár a hosszabb ideig tartó munkanélküliség, illetve a keresőképtelenség esetén. Nem véletlen, hogy a hitellel rendelkezők és a gyermeket is nevelő családok körében különösen keresettek ezek a termékek.

„Napi egy-kétszáz forintos biztosítási díjért már több millió forintos védelem érhető el. Az általunk kínált biztosítási termékek rugalmasak, személyre szabhatóak, és kiváló ár/érték aránnyal rendelkeznek” – mondja Berentés László, a Groupama Biztosító bankbiztosítási igazgatója.

Az OTP Bank és a Groupama Biztosító kockázati életbiztosítási konstrukciója, a Védelmező például az egyéneknek és a családoknak egyaránt kínál élet- és balesetbiztosítási csomagokat.

Segítség jövedelemkiesés esetén

A koronavírus-járvány felerősítette az OTP Öngondoskodási Index kutatásában is megjelent, váratlan helyzetekre vonatkozó aggodalmakat. Az OTP Banknál az elmúlt hetekben megduplázódott a jövedelem kiesésének enyhítésére szolgáló biztosítást igénylők száma. A Mentőöv életszínvonal biztosítás keresőképtelenség vagy munkanélküliség, illetve egyéb nem várt esemény bekövetkeztekor nyújt anyagi támogatást a biztosítottaknak.

Az OTP Bankban hosszú ideje elérhetőek és népszerűek a törlesztési biztosítások is. A jelenlegi körülmények között a legfontosabb kockázatok, a keresőképtelenség vagy munkanélküliség esetén a szerződési feltételek szerint jellemzően a törlesztőrészletek fizetését vállalja át a biztosító, illetve rokkantság vagy halál esetén a teljes hiteltartozást kifizeti. A biztosítási védelem a koronavírushoz kötődő biztosítási eseményekre is érvényes. Törlesztési biztosítások elérhetőek az OTP Bank jelzáloghiteleihez, személyi kölcsöneihez, hitelkártyáihoz, folyószámla hiteleihez, és babaváró kölcsöneihez is, a bankfiókokban és a bank telefonos ügyfélszolgálatán egyaránt.

Újabb borvidéket karol fel az Erste Bank

A szekszárdi után az egri borvidék fejlesztését is támogatja az Erste Bank, a pénzintézet a két termőterület „csatájára”, a BorJour Bikavér Párbajra időzítette a megállapodás aláírását az Egri Borműhellyel. A megállapodás értelmében az Erste Bank – csakúgy, mint Szekszárd esetében – kapcsolataival, szakértelmével, stabil, rugalmas és gyors munkával járul hozzá a borvidék fejlődéséhez és népszerűsítéséhez.

Az Erste nem csak saját rendezvényein mutatja be a borrégiók pincészeteit és azok kínálatát, de a fejlesztési döntéseket is segíti. A pénzintézet szakértői ott állnak a borászok mellett, és többek között személyes konzultációkkal, középtávú előrejelzésekkel, elemzésekkel segítik munkájukat.

Az Egri Borműhely Egyesületet 2018-ban hozta létre tíz borászat azon gondolat mentén, hogy egymással összefogva messzebbre jutnak el és érhetnek el eredményeket a borvidék ismertségének növelésében. Azóta nem csak szakmai konferenciákon, de az Egri Bor Most nevet viselő közösségi oldalaikon is népszerűsítik a régiót és borait, valamint tavaly létrehozták az Eger Borvidék Palackot: az 1552 Eger feliratot magán viselő, egyedi tervezésű üvegbe csak vakkóstolással minősített, egri superior és grand superior minőségnek megfelelő borok kerülhetnek.

„A versengés és az együttműködés egyaránt fontos a borászatban és az üzleti életben is. Verseny nélkül nincs fejlődés, hiszen a többiek kiváló borai inspirálnak bennünket is arra, hogy egyre jobbak legyünk. Ugyanakkor tanulunk egymástól, és sikereinkkel egymást is erősítjük: az egyéni teljesítmények így válnak hasznára a borvidéknek és a magyar borászoknak” – hangsúlyozta Soltész Gergő, az Egri Borműhely elnöke.

Az Erste Bank tavaly májusban írt alá hasonló megállapodást a Szekszárdi Borvidék képviselőivel. Az együttműködés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, átlagosan havi egy rendezvényen mutatkoztak be a régió borászatai az Erste ügyfeleinek és partnereinek, miközben a bank 10 százalékkal tudta növelni borpiaci portfólióját.

„Örömmel üdvözöljük az egrieket az Erste borászati csapatában. A szekszárdi borászok mindig igyekeztek az egyéni teljesítmények mellett a közös cselekvéssel válaszolni a kihívásokra, legyen szó a borvidék vagy a magyar borok népszerűsítéséről. A tapasztalatok megosztása, a közös gondolkodás önmagában is értéket jelent a számunkra, így lehet olyan új megoldásokat, akár új finanszírozási forrásokat találni, amelyek lendületet adnak a munkánknak” – mondta Vesztergombi Csaba, a Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának elnöke.

„Az Erste kiemelt feladatának tekinti a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását. A kkv-szektor számára a tőkehiány mellett az üzletszerzés jelenti az egyik legnagyobb problémát, hiszen itt nem jut elegendő forrás kutatás-fejlesztésre, piacelemzésre és marketingre. Az Erste partnereinek nemcsak pénzügyi támogatást, hanem kapcsolat- és hálózatépítési lehetőségek is kíván biztosítani, hogy egymástól tanulva, közösen fellépve erősödjenek és bővüljenek. A borászokkal való összefogás és együttműködés jól példázza a bank ezen erőfeszítését” – mondta el Szerdahelyi Róbert, a bank kis- és középvállalati igazgatója.

Az Erste stratégiai területként tekint az agrárium és a kis- és közepes vállalkozások finanszírozására – és mindkét területen jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban. A kis- és középvállalkozási területen az ügyfelek száma 24 százalékkal bővült tavaly, miközben a hitelállomány mintegy 16 százalékkal emelkedett. Az agrárhitelek állománya 26 százalékkal nőtt az elmúlt évben, ami többszöröse a piaci bővülésnek. A 24 milliárd forintos állománynövekedéshez 35 milliárd forintos új kihelyezés párosult. Ez az agráriumban elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokhoz került, de a bank nagyot lépett előre a nagyvállalati piacon is. Az új kihelyezések közel kétharmada a mezőgazdasági, egyharmada az élelmiszeripari ügyfelekhez került.

Az Erste Bank hasonlóan gyors ütemű növekedést tervez idén is ezeken a területeken. Az Erste Agrár Kompetencia Központja 2020-ban a mezőgazdasági árak gyorsuló emelkedésére számít, amit a kereslet növekedése, az emelkedő fizetőképesség táplál. Így, amennyiben az időjárás is kegyes lesz az ágazathoz, az agrárium kibocsátása a prognózis szerint idén emelkedő pályán marad és elérheti a 2850-2900 milliárd forintot is. A teljesítményben a beruházások tavalyi jelentős emelkedése is fontos tényező, hiszen ezek aktiválódásával lehet számolni. Az új beruházások tekintetében azonban az előrejelzés már nem kalkulál további növekedéssel – szép teljesítményként lehetne azonban elkönyvelni ezek szinten tartását. Ezt számtalan tényező támogatja: az ágazatba áramló állami támogatások emelkednek, a szektor koncentrációja folytatódik, ami eleve a hatékonyság javulása felé mutat. A hatékonyság növelését a – munkaerő, energia és szállítási – költségek tartós emelkedése is kikényszeríti, miközben a kedvező kamatszintek mellett olyan támogatott konstrukciók is elérhetőek, amelyek tovább segítik a beruházások gyorsabb megtérülését.

A bank a borpiacon is hasonló folyamatokra számít, középtávú előrejelzése szerint ugyanakkor a belföldi piac mennyiségi növekedésére már kevésbé lehet számítani, értékben viszont még jelentős bővülésre van lehetőség, hiszen a kereslet egyre inkább a minőségi termékek felé fordul el. 

Akár biciklitárolót is építhet, ha nyer a pályázaton!

3 millió forinttal növelte meg az OTP Business a Társasházi Pályázat keretösszegét, így idén összesen 15 millió forint vissza nem térítendő forrást nyerhetnek a lakóközösségek, ha élnek a lehetőséggel. A megújult kiírás értelmében két kategóriában, összesen 20 társasházat vagy lakásszövetkezetet támogat a hitelintézet a fejlesztési, közösségépítési, biztonsági és állagmegóvási beruházások megvalósításában.

Az elmúlt években jelentősen megemelkedtek az ingatlanok felújítási és állagmegóvási költségei, részint a munkaerő, részint az építőanyagok drágulása miatt, így komoly segítséget jelenthet egy-egy lakóközösségnek, ha vissza nem térítendő támogatást szerezhet az épp küszöbön álló beruházásához.

Ehhez nyújthat óriási segítséget az OTP Business megújított Társasházi Pályázata, amelynek keretében már összesen 15 millió forint nyerhető, amelyből 20 lakóközösség juthat vissza nem térítendő támogatáshoz.

„Idén már 12. alkalommal írjuk ki a Társasházi Pályázatot, és bár tavaly csaknem 800 lakóközösség nyújtott be pályázatot, úgy éreztük, hogy itt az ideje, a kezdeményezés újragondolásának, hogy még többen láthassák meg benne a lehetőséget. Ennek keretében nem csak a pályázat keretét és a támogatható társasházak vagy lakásszövetkezetek számát növeltük, de szövegezésében és tartalmában is tovább egyszerűsítettük a kiírást és a benyújtási adminisztrációt. Idén tehát az eddigieknél is könnyebben vághatnak bele a lakóközösségek olyan beruházásokba, amelyekre nem, vagy csak valamivel később lenne pénzük” – mondta Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója.

A pályázatokat két kategóriában nyújthatják be a jelentkezők. Az „Otthon a közösségben” elnevezésű kategória a társasházak vagy lakásszövetkezetek üzemeltetésének hatékonyabbá vagy akár környezettudatosabbá tételét, illetve a közös helyiségek fejlesztését célozza, tehát például online leolvasható mérőórák felszerelése, szelektív hulladékgyűjtők kialakítása, esetleg biciklitárolók, vagy pihenő- és játszóhelyek kiépítése tartozik ide. Az „Otthon a jövőben” kategóriába a lakók biztonságát és védelmét célzó beruházások, illetve az energiahatékonysági felújítások tartoznak, így a lépcsőházak és lépcsők balesetmentesítése, az épületek akadálymentesítése, digitális kaputelefon rendszer kialakítása, vagy akár energiatakarékos (LED) lámpák telepítése.

Amennyiben a pályázaton elnyerhető összeg csupán egy részét finanszírozná a lakók elképzelésének, ám saját forrásból nem tudják kiegészíteni, vagy a fejlesztés túlmutat a pályázat keretein (pl. ablakcsere vagy szigetelési munkák esetén), az OTP Businessnél több hitelkonstrukció közül is választhatnak, illetve energetikai korszerűsítésre az MFB Pontokon igényelhetnek európai uniós forrásból származó, kamatmentes hitelt is.

Ahogy eddig, a lehetőség ezúttal is nyitott az ország bármely társasháza vagy lakásszövetkezete számára. Nem csak a közös képviselők, egy közgyűlési meghatalmazással akár a lakók maguk is pályázhatnak, és ahogy a korábbi években, idén sem feltétele a pályázat benyújtásának hogy a társasház az OTP Banknál vezesse pénzforgalmi számláját, erre csak az esetleges díjazás átvételéhez lesz szüksége a lakóközösségnek. A pályázatok 2020. május 17-éig, a https://otpbusiness.hu/tarsashazipalyazat/ oldalon nyújthatók be, ahol az érdeklődők a kiírás részletes információit is megtalálják.

Díjazás mindkét kategóriában:

I. helyezés: 1 200 000 Ft

II. helyezés: 1 100 000 Ft

III. helyezés: 1 000 000 Ft

IV. helyezés: 900 000 Ft

V. helyezés: 800 000 Ft

VI. helyezés: 700 000 Ft

VII. helyezés: 600 000 Ft

VIII. helyezés: 500 000 Ft

IX. helyezés: 400 000 Ft

X. helyezés: 300 000 Ft