admin bejegyzései

Húszezer tonna olaj került két orosz folyóba

Jóváhagyta a szövetségű szintű rendkívüli állapot bevezetését Norilszkban szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután mintegy 20 ezer tonna dízelolaj folyt ki egy tartályból, egyebek között az Ambarka és a Daldikan folyóba.

A baleset pénteken történt, miután – a TASZSZ beszámolója szerint – egy személyautó ütközött az egyik olajtárolónak a Nornickel bányavállalthoz tartozó Norilszki-Tajmiri Energetikai Vállalat (NTEK) 3. hőerőművének területén. A tartály nyomásszigetelése megsérült, és tűz ütött ki, amelyet még aznap eloltottak. Senki nem sérült meg, és a gázüzemű erőmű működésében sem volt fennakadás, de az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közlése szerint mintegy 20 ezer tonna üzemanyag ömlött szét mintegy 350 négyzetkilométeren.

Jevgenyij Zinyicsev, a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős tárca vezetője szerdán arról számolt be Putyinnak, hogy a hőerőmű alkalmazottai két napig saját maguk próbálták kezelni a katasztrófát, nem hívtak segítségül mentőalakulatokat. Az elnök értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a hatóságok megkésve reagáltak a történtekre, amelyekről a közösségi médiából értesültek. Putyin utasította  a rendvédelmi szerveket, hogy vizsgálják ki a több tízmilliárd rubeles kárt okozó ügyet.

A főügyészség talaj- és vízszennyezés valamint a környezetvédelmi szabályok megsértése címén büntetőeljárást kezdeményezett. A hőerőmű üzemvezetőjét szerdán őrizetbe vették.

Az NTEK szerint a tároló a több mint 30 éves tartóoszlopok megsüllyedése miatt sérült meg. Zinyicsev szerdán szintén azt mondta, hogy a tartályban a nyomáscsökkenést az alapozás cölöpjeinek süllyedése okozta. Szergej Gyacsenko, a Nornickel első alelnöke úgy vélte, ez annak a következménye, hogy a talaj felolvadt az örök fagy övezetében.

Norilszkban és a Tajmir-félszigeten hétfőn helyi szintű rendkívüli állapotot vezettek be. Az NTEK közölte, hogy szakemberei több mint 100 tonna olajterméket szivattyúztak és gyűjtöttek össze. A baleset sújtotta területet vegykezelték és 780 tonna szennyezett talajt szállítottak el a helyszínről, az Ambarka folyó torkolatánál pedig feltartóztatták az úszó olajszennyeződést.

Az olaj terjedését a Norilszk-Pjaszinói ökoszisztémában keddre megállították, az ivóvízkészletek nem szennyeződtek. Az olajszennyezés felszámolásában részt vesz a murmanszki tengeri mentőszolgálat is. A Nornickel szerint 10-14 napba telhet, amíg az olajat kiemelik a Daldikan és az Ambarka folyóból.

A Roszprirodnadzor orosz állami természetvédelmi felügyelet becslése szerint mintegy 6 ezer tonnányi olaj került a talajba és további 15 ezer tonnányi a vizekbe.  A Greenpeace környezetvédő mozgalom arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint három évtizede ez volt a legsúlyosabb baleset az északi sarkvidéki övezetben, azóta, hogy az amerikai Exxon Valdez tartályhajó 1989 márciusában balesetet szenvedett Alaszka partjainál. Akkor 37 ezer tonna olaj folyt ki.

Az orosz WWF úgy vélekedett, hogy a katasztrófa hatása az állatvilágra évekig érezhető lesz még.

Településfásítási program indul

Településfásítási programot hirdet 500 millió forintos keretösszeggel az Agrárminisztérium a 10 ezer fő alatti lakosszámú településeknek, amelyek együttesen 12 ezer sorfát igényelhetnek térítésmentesen.

A programba, amelynek célja elsősorban a közterületek, valamint az óvoda- és iskolaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének fásítása, június 15-től július 31-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok, a településen működő állami, önkormányzati és egyházi intézmények, valamint a civil szervezetek.

A részletek az orszagfasitas.hu oldalon találhatók, a 12 ezer fát, valamint azok szállítását a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja a beérkezés sorrendjében, a készlet erejéig.

A fák kiszállítását ősszel és tavasszal végzik, az ültetéseket a helyi közösségek szervezik és bonyolítják le. Településenként minimum 10, maximum 30 fa igényelhető.

 

Kit jelölne a Felvidékről a Magyar Nyelvőr Díjra?

A hagyományokhoz híven idén is átadják a Magyar Nyelvőr Díjakat decemberben az Országházban. A Magyar Nyelvőr Alapítvány a Felvidékről is várja az arra érdemes személyek jelöléseit a nyelvor@magyarnyelvor.hu címen.

Az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló dekoratív díjat és az elismeréssel járó pénzjutalmat minden esztendőben olyan személyek kaphatják, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért és megőrzéséért a határon innen és túl. A Magyar Nyelvőr Díj díjazottjait három terület képviselői közül választja ki a Magyar Nyelvőr Alapítvány Kuratóriuma, a külhoni magyarok köréből, a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tesznek az alapítvány céljainak megvalósításáért.

A Felvidékről korábban díjat kapott

Vančoné Kremmer Ildikó, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének docense, a kar dékánhelyettese, aki a szociolingvisztika, a kétnyelvűség és a kisebbségi anyanyelv-pedagógia kiváló szakértője, valamint Szabómihály Gizella, aki óriási munkát végzett és végez a felvidéki magyarság körében a magyar kisebbségiek anyanyelvű ügyintézésének, nyelvi jogainak az érvényesítése terén. Munkássága nélkülözhetetlen a magyar – szlovák és szlovák – magyar szaknyelvi, közigazgatási fordítások módszertanának, a szaknyelvi terminológia kidolgozásának területén, az egyetemi szakfordítói képzésben és a közigazgatásbeli anyanyelvi jogokért való folyamatos küzdelemben. Számos felvidéki eseménynek (pl. az Implom József helyesírási verseny felvidéki fordulójának, nyitrai magyar szakos egyetemisták magyarországi képzésének) kiváló szervezője.

Meglepő, de dolgozni akarnak az egyetem alatt a fiatalok

A részmunkaidős pénzügyi állások, és a számítástechnikai munkák különösen vonzzák a diákokat – mondta Szőke-Oláh Katalin, az OTP Bank HR senior szakértője. A pénzintézet standját több mint kétezer ember kereste fel a legutóbbi állásbörzén, a látogatók nagy része egyetemista vagy a Z generáció tagja volt.

Sok pályakezdő elveszettnek érzi magát, tanácstalan – derült ki a személyes beszélgetésekből. Meglepő, hogy többségüknek nem az anyagiak a legfontosabbak. Lényegesebb szempont, hogy az állás megfeleljen a hosszabb távú ambícióknak, vágyaknak.

A felsőfokú tanulmányokat folytató diákok számára kiemelkedően fontos a rugalmasság, így a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás, valamint a banknál bevezetett, heti egy nap otthoni munkavégzés lehetősége is felkeltette az érdeklődésüket. A döntés meghozatalakor szintén fontos szempont a munkahelyi képzések lehetősége, illetve a pályakezdő programok. Egyre többen ismerik fel, hogy a felsőoktatási intézményekben megszerezhető tudás kiegészítése előnyt jelent számukra a munkaerőpiacon. Sok munkahelyen ugyanis már a kezdő pozíciónál elvárás valamilyen szintű, akár gyakornoki programban szerzett tapasztalat, a folyamatos fejlődési lehetőség igénye pedig szinte már közhely. Szintén alapelvárás a Z generációsok körében a mobiltelefon és a laptop biztosítása, az eszközök nélkül már el sem bírnak képzelni egy munkahelyet.

forrás: blikk.hu

Rendhagyó nemzetközi rendezvény Marosvásárhelyen

Miss Eden, környezetvédelmi szépségverseny. Ifjúsági Ház, június 8., 18.00 óra. Utána After Party a Cuba Libre-ben. Belépő 15 lej, ami feljogosít az after partyra is.

Délután 16.00 ás 18.00 óra között az Ifjúsági Házban öt fős diákcsapatok vetélkedőjére kerül sor, amelyet kizárólag környezetvédelmi témakörben rendeznek meg. Lesznek kvíz kérdések és interaktív feladatok. az első három csapat értékes utalványokat fog nyerni. Közvetlen ezután 18.00 órai kezdettel veszi kezdetét a Miss Éden Környezetvédelmi szépségverseny. A megmérettetés egyedisége abban áll, hogy az első kollekció amiben bemutatkoznak a lányok egy mindenki által saját kezűleg és a saját fantáziájára bízva, egy úgynevezett “hulladék ruha lesz”. Vagyis meglévő hulladék anyagokat (papír, karton, fém, műanyag stb.) felhasználva készítik el a fellépő ruhát. Nagyon fontos a nemzetközi zsűri számára, az egyediség, a kreativitás és a lányok rövid bemutatkozása alatt a kisugárzásuk és az egyéniségük minél nyitottabb megismertetése.

A Miss Éden szépségverseny megrendezésének célja:

a) a környezetvédelem előmozdítására, a környezettudatos magatartás elősegítésére irányítsa a figyelmet;
b) bemutasson turisztikai régiókat;
c) elősegítse a turisztikai értékek megismerését és megismertetését;
d) lehetőséget nyújtson a 14-26 év kor közötti tehetséges lányok számára a bemutatkozásra a nagyközönség előtt;
e) a modell- és reklámszakma számára új tehetségeket fedezzen fel.

A Miss Éden nemzetközi verseny fődíja pénznyeremény és részvétel egy nemzetközi környezetvédelmi fotózáson.
A nemzeti versenyeinek legjobbjai az egyéb díjazások mellett részt vehetnek a nemzetközi döntőn, a felkészítő táborban, a show műsoron.
Mindenkit szeretettel várnak a szervezők péntek délután 18.00 a marosvásárhelyi Ifjúsági Házban, ahol garantáljuk, hogy forró lesz a hangulat.

A rendezvény a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. támogatásával jött létre.

Pestszentlőrinc ajándéka

Van egy hely Székelyudvarhelyen, amelyhez Pestszentlőrinc is ezer szállal kötődik, ez a Patkó, a székelyudvarhelyiek kedvenc gyülekezőhelye. Korábban Felső-Piactér, majd Szabadság tér volt, ma Márton Áron püspök nevét viseli. Valamikor a 82-es gyalogezred öreg katonáinak volt a találkozóhelye, ide emeltek a hősi halott bajtársak emlékére pagodás faszobrot az 1900-as évek elején.

Fából vasszékely
Cserefából készült az alkotás, de a rászögezett acélpikkelyek következtében úgy hatott, mintha fémből lenne, ezért is kapta a Vasszékely nevet. 1917 decemberében állítottak fel a világháborús emlékművet a székelység anyavárosában, melyet a császári és királyi 82. Székely Gyalogezred azon katonái emlékének szenteltek, akik hősiesen megállították, majd visszaverték az Ojtozi-szoros környékén a Kárpátokon át a Székelyföldre betörő orosz, majd román csapatokat. Az avatóünnepségen az uralkodó (IV. Károly) személyes képviselőjeként maga József főherceg is megjelent.
Nem sokáig hirdette a székely katonák hősiességét a szobor, mert 1919-ben a megszálló román csapatok először megrongálták, majd ledöntötték. A talapzata a pagodával még sokáig ott árválkodott a téren, de egyszer annak is nyoma veszett.
A bécsi döntést követően, „a kicsi magyar világban”, a lovas magyar nemzet jelképét, a Patkót 1941-ben az anyaországhoz való visszacsatolás emlékére építették. Asztalos Kálmán városi mérnök tervezte, a kőből készült patkó alakú építmény hajlatában öt dombormű-címer volt látható: Udvarhely vármegye, Székelyudvarhely, Magyarország, Erdély és Pestszentlőrinc címere. Az emlékmű hátsó részén állított zászlórúdon kapott helyet a testvérvárostól ajándékba kapott országzászló.

A testvérváros ajándéka
A felszabadulás évfordulójával egybekötve, 1941. szeptember 5-én volt az avatóünnepség, ahol dr. Filó Ferenc polgármester megköszönte Pestszentlőrinc város adományát, az országzászlót és azt az 1000 pengőt, amit az emlékmű építéséhez küldtek. Sajnálattal jelentette be, hogy a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a vonatforgalmat korlátozták, így dr. Balogh Géza lőrinci polgármester és zászlóanyának felkért felesége, valamint Daniel Áron, az Országos Sajtókamara ügyésze Nagyváradon elakadt, így nem tudnak jelen lenni az ünnepségen. A rendezőbizottság ezért úgy határozott, hogy az ereklyét, azaz az ország minden vármegyéjének földjét tartalmazó szelencét csak az október 6-i nemzeti ünnep alkalmával fogják a zászlótartó alapkövében elhelyezni, és akkor ismét meghívják Pestszentlőrinc küldötteit is. Az ünnepi beszédet Bíró Lajos, a Vitézi Szék képviselője mondotta, adta hírül a Magyar Távirati Iroda.
Erdély egy részének visszacsatolását követően különböző országos mozgalmak indultak, ennek volt része az országzászló-adományozás is. Székelyudvarhely helyben maradt, de az államhatárok időközben ismét arrébb költöztek pár száz kilométerrel.

Címertelenül
A második világháborút követő hatalomváltáskor a címereket eltüntették, csak a körvonalak maradtak az utókornak. A tér megmaradt továbbra is a városlakók kedvenc gyülekezőhelyének, de teljesen lecsupaszítva. A címerek után eltűnt a lámpaként szolgáló négy kopjafa is, sőt, a festett zászlórudat is elnyelte a sötétség. A címerek helye évtizedeken keresztül látható volt, ma is könnyen észrevehető, ha valaki felhívja rá a figyelmet.
Sokáig az enyészet uralta a teret, de az 1989-es változásokat követően újra megfogalmazódott az udvarhelyiekben a rendbetételének, a címerek és a szobor visszaállításának a gondolata. Az elképzelést tett követte. A Vasszékely szobor bronzból született újjá, hogy időtálló legyen. A terveket a polgármesteri hivatal készítette, Szabó János helyi szobrász mintázta meg és a Matricagyárban öntötték formába. 2000. március 15-én avatták fel több ezer ember jelenlétében. Azóta ott áll és vigyázó tekintetével őrzi a teret.
Tíz év múlva újították fel a teret – megerősítették a kőfalakat, a darabokra töredezett aszfaltburkolat helyett kockaköveket tettek, de a címerekkel nem foglalkoztak. Vagyis részben igen: az akkori városvezetés nem öt, hanem három címer visszahelyezését javasolta. Kimaradt volna a Kossuth és Pestszentlőrinc város címere. Végül nem lett semmi az elképzelésből, a városlakók az ígérettel maradtak.

Pestszentlőrinc
A két város között létrejött testvérvárosi kapcsolat előzményeiről nagyon keveset lehet tudni, az bizonyos, hogy a Patkó építési költségeinek felét a testvérváros állta. Abban, hogy Pestszentlőrinc lett Székelyudvarhely testvérvárosa, nem kis szerepe lehetett dr. Puskás István lőrinci aljegyzőnek is, akit 1940-ben tanácsnokká neveznek ki az anyavárosba. A lőrinciek hatalmas lelkesedéssel fogadták a bécsi döntést. A Pestszentlőrinci Újságból tudjuk, hogy az adományhoz a gyűjtést maga a kolozsvári származású polgármester irányította, mint a gyűjtőbizottság helyi elnöke. Pestszentlőrincet 9 körzetre osztották, és házról házra járva gyűjtötték a Patkó tér emlékműre és a zászlóra a támogatást. Nem véletlen az sem, hogy Pestszentlőrincnek van Székelyudvarhely nevű utcája is.
A régi kötések tehát még megvannak, csak újra kell bogozni őket!

pestszentlorinc cikk

Balázs Árpád

Székely határőrök nyomában Budapesten

Gyergyószék életébe tekinthetnek be ma és holnap a Magyarság Háza látogatói Budapesten. A gazdag hétvégi program nyitókonferenciáján azokra a székely és magyar katonákra, határőrökre emlékeztek, akik önfeláldozó hazaszeretet tanúsítva védték a magyar állam keleti és déli határait.

Nyitóbeszédében Erdélyi Rudolf, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója felidézte a 32-es határvadász emléktúrát, azt, hogy mekkora élmény volt részt venni ezen.  Vitéz Sebő Ödön főhadnagy 1944 őszén a 32. hegyi határvadász zászlóalj tisztjeként embereivel hatalmas túlerő ellen védelmezte a Gyimesi-szorost. Előttük tiszteleg az 50 kilométeres emlékút, melynek nyomvonala megegyezik azzal, amelyet a bekerítésből kitörő honvédek használtak.

“A turistaút nemcsak emlékútként jelentős, de páratlan szépségű is, átvezet a gyimesi csángóföldről a csíki székelyek lakóhelyére, végigvezetve egy csodás, emberi hősiességgel és bátorsággal átjárt hegyvidéken, ahol a magyar nép legvitézebb katonái harcoltak és haltak meg nemzetünkért” – fogalmazott Erdélyi Rudolf. Aki arról is szólt, hogy az emlékút célja összecseng a Magyarság Háza mai rendezvényének céljával: az elcsatolt területek magyarságával való kapcsolattartás erősítése, valamint a Keleti-Kárpátokban hősi halált halt katonák előtti főhajtás.

Az előadásokon szó volt a 19. századi román-magyar határ kijelöléséről, a 18. századi székely határőrezredek történelmi-hadtörténeti hátteréről, az első világháborús harcokról az Úz-völgyében, a második világháborús Székely Határőrség szerepéről, és a televíziós műsorból lett Hazajáró Egylet küldetéséről is.

A konferencián elhangzott, hogy Erdélyben a kegyeleti turizmus erősödése várható, a háborús emlékeket egyre többen keresik fel.

Zarándoklat újdonságokkal

“Jár szemem a kedves kis anyán  s azt gondolom: Itt megy a hazám.”  Illyés Gyula versével nyitotta meg Dévai Nagy Kamilla az Össznemzeti Zarándokvonat sajtótájékoztatóját. Jövőre már 11. alkalommal fog útnak indulni a Csíksomlyói Expressz és a Székely Gyors. A már ismert és kedvelt programok között sok meglepetés is felbukkan.

Székely himnusz, kiváló borok, adománygyűjtés és szárazon nem maradó szemek. Vélhetőleg ezek mind részei lesznek annak az utazásnak, amit a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV-START Zrt. közösen szervez.

Ez lesz az az út, amikor várhatóan tízezer fölé emelkedik azoknak a száma, akik valaha utaztak az Össznemzeti Zarándokvonattal – mondta Csépke András, a MÁV-START Zrt. vezerigazgatója. Ezzel együtt idén lesz tíz éves az együttműködésünk a Kárpáteurópa Utazási Irodával – tette hozzá.

A csaknem fél kilométer hosszú vonat utasait több olyan program is várja, ami még soha nem volt az Össznemzeti Zarándokvonaton. Petrus Györgyöt, a Kárpáteurópa Utazási Iroda cégvezetőjét kérdeztük.

Aki Csíkszentsimon felé megy a különváló vonattal, annak egy egészen különleges programmal készülnek. Bár az már ötéves hagyomány, hogy Böjte Csaba, a rendezvény fővédnöke adományokat gyűjt árvái javára, de eddig még sosem találkoztak a vonatozók vele. Most fognak. De lovasbemutatóval is készülnek Csíkszentsimonon és az igazi Csíki sört is megkóstolhatják majd a résztvevők. Aki viszont Madéfalva felé megy, részt vehet a Pünkösdi Forgatagon, ahol Dévai Nagy Kamilla koncertet ad és magyarországi borrendeknek köszönhetően a legkiválóbb borokat kóstolhatják meg az utasok az anyaországi és az erdélyi borvidékekről.

A négynapos nemzeti program csúcspontja Pünkösd szombatján az ötszázezer zarándokot vonzó csíksomlyói búcsú.