HULLADÉK-FELDOLGOZÁS kategória bejegyzései

A lakossági hulladék 10 százaléka kerüljön csak lerakóba 2020-ban

El kell érni 2020-ra, hogy Magyarországon a lakossági hulladék legfeljebb 10 százaléka kerüljön lerakókba – mondta Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára kedden a TeSzedd! akciót beharangozó budapesti sajtótájékoztatón.

Magyarországon a lakossági hulladék mintegy 70 százalékát helyezik el most a lerakókban, és évente 120-150 milliárd forintnyi hulladék megy veszendőbe, mert nem hasznosítják újra.

A május 9. és 11. között tartandó TeSzedd! akció egybeesik az unió Tisztítsuk meg Európát! kezdeményezésével, amelyre május 10-én kerül sor – jelezte az államtitkár. Közölte: az európai hulladékszedési akció szervezőbizottságában Magyarország is részt vesz.

Illés Zoltán ismertette: negyedik alkalommal szervezik meg a TeSzedd! szemétgyűjtési országos akciót. Az idén az akció szervezői mindenekelőtt a fiatalok környezettudatosságát szeretnék növelni. Ezt szolgálja az is, hogy a középiskolások közösségi feladat-végrehajtásként is részt vehetnek az akcióban, azaz az érettségihez szükséges közösségi munkába ez a tevékenység beleszámít. Az idén mintegy 150-200 ezer résztvevőre számítanak országosan a közösségi akcióban.

teszedd2

Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-nek elmondta: a lakossági hulladék mennyisége évente mintegy 4 millió tonna. Ebből hozzávetőlegesen 3 millió tonna kerül a lerakókba, a fennmaradó 1 millió tonnát szelektíven gyűjtik, illetve elégetik.

Illés Zoltán az MTI kérdésére közölte: az elsődleges cél az, hogy hulladék ne keletkezzen, ha pedig már keletkezik, szelektíven gyűjtsék össze, és a lehető legnagyobb mennyiségben, anyagában hasznosítsák újra, illetve amit nem lehet, azt a különféle szennyezőanyagoktól megtisztítva, éghető termékké alakítva égessék el. Ezt szolgálják a különböző, főként anyagi ösztönzők – hívta fel a figyelmet.

Több olyan közösségi beruházás is folyik az országban, amelyek az újrahasznosítás növelését célozzák – mondta. Példaként említett egy Pécsen és környékén működő céget, amely utóválogatót épít, és célja, hogy a régióban keletkezett lakossági hulladék 60 százalékát már az idén újrahasznosítsa.

Az államtitkár szólt arról, hogy a hulladékok közül legnagyobb tömegben építési törmelék keletkezik az országban. Ezt egy állami monopólium bevezetésével kívánják újrahasznosítani, amely ösztönözni fogja az építési törmelék összegyűjtését és újrahasznosítását az útépítéseknél.

(MTI)

Harmincezren élnek e-szemétből Nyugat-Afrikában

Tilalom már van és tilalomszegőből sincs hiány, az e-hulladék rendre megérkezik Afrikába, oda, ahol öngyilkos iparágak épültek rá a ketyerék szétszedésére…

Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) szerint a világon jellemzően növekvő mennyiségű e-hulladék (kidobott számítógép, mobiltelefon, televízió) már Nyugat-Afrika több régiójában is érzékletes módon jelen van. Benin, Elefántcsontpart, Ghána, Libéria és Nigéria együtt generál közel egy millió tonna háztartási e-hulladékot évente, de ez a mennyiség kiegészül az – UNEP szerint – Európából érkező techno-szeméttel is. Bázelben 1992-ben kötöttek egy nemzetközi egyezményt az országok arról, hogy megakadályozzák a veszélyes hulladékok határokon való átjuttatását, de e-hulladék mégis eljuthat azon országokba, amelyek nem írták alá a bázeli szerződést és nem akadályozzák az illegális szállítást.

e-waste02-11-010

Időközben – az USA és Haiti kivételével – elfogadták az e-hulladék szállítási tilalmát, de a „csomagküldés” megmaradt: illegális szállítmányok érkeznek folyamatosan Nyugat-Afrikába. A fő „tároló hely” Ghána lett, 2011. után azonban egy kivizsgálás indult el a Bázeli Egyezmény e-hulladék-afrikai projekt jegyében. Máig nem egyszerű kérdés a szabályozás, tekintve, hogy a berendezések egy része szétszedhető, belsejük újra hasznosítható, ezáltal munkát és keresetet jelentenek az embereknek. Az adatokat ismertető Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tanulmánya 30 ezer ember kenyérkereseti forrásaként jelöli meg az e-hulladék feldolgozását, volt olyan év csupán Ghánában, hogy elérte a 260 millió dollárt a formális és informális jövedelem. A szétszerelésből lényegesen több ritka fémhez lehet hozzájutni könnyebben és olcsóbban, mint bányászással. Csakhogy az afrikai „feldolgozóipar” éppen nem ilyen, egyelőre csak az biztos – szerencsére -, hogy néhány országban – Kenyában, Nigériában, Dél-Afrikában, Ghánában és Elefántcsontparton – végre kidolgozták a nemzeti e-hulladék stratégiákat: papíron már biztonságban vannak az emberek.

afromarket.hu

Öko Barbi hulladékzsákból

Nem minden hulladék szemét, sőt az eldobott teafilter vagy csokipapír, sőt telefonkönyv is lehet alapja egy mutatós buliruhának. Mindezt mi sem bizonyította jobban, mint a Tiszta Városok napján meghirdetett szelektív hulladékból tervezett ruhák versenye.

IMG_2607 IMG_2722

A nemzetközi rendezvény sorozat tegnapi programjának egyik legizgalmasabb eseménye a hulladékruhákból tervezett ruhák bemutatása volt. Miközben a csapatok az értékes díjakért küzdöttek a környezetvédelem jegyében, a színpadon egymás után mutatkoztak be az elképesztően kreatív, sőt hordható ruhakülönlegességek. A versenybe 35 diák nevezte be különleges alkotását, melyeknek ötletessége nemcsak a zsűrit, de a diákokból álló közönséget is elbűvölte.

Mit lehet kihozni pár méter alufóliából, kidobott teafilterekből, csokipapírból vagy tejesdobozokból? A tervezőknek igazán szárnyalt a fantáziája és nemcsak a tervezés, de a kivitelezés és bemutatás is a valódi nemzetközi divatshow-k világát idézte. Volt, aki egyedül álmodta meg a ruhát, de voltak olyanok is, akik csapatban gondolták ki a kreációt. A színpadon aztán minden hulladék életre kelt, sőt estélyi ruhává, frakká, fejdísszé vagy esetleg rediküllé változott. Természetesen minden ruhának fantázia nevet is adtak a designerek.

Óriási sikere volt a műanyag palackokból összeállított baby-dollnak, a divatlapokból megtervezett, stílusos kiegészítőkkel ellátott Öko Barbinak, a bordó műanyagzsákból és szívószálakból megálmodott Balerinának. Volt, aki modellként az iskola biológia szertárából állította színpadra a sokat látott csontvázat. Természetesen újrahasznosított hulladékruhába csomagolva.XER_0280

Nemcsak a lányokat, de a fiúkat is megihlette a feladat és a környezetvédelem. Egész team állt össze, hogy hulladékba álmodja a Gettómilliomos figuráját. A lényeg persze az újrahasznosítás, a hordhatóság és a szórakozás, és ezen a délutánon egyikben sem volt hiány.

Az délután fénypontja volt, amikor a zsűri színpadra hívta a hulladékruha tervezői pályázat győzteseit, akikre a dicsőség mellett értékes díjak is vártak.

2. helyezett

2. helyezett

Az első helyért és a legötletesebb ruha tervezéséért Füzes Ottília kapta meg az elismerést aki több napos fáradságos munkával telefonkönyvekből készített döbbenetesen exkluzív koktélruhát. Sipos Klaudia három nap-három éjjel készítette el tervét, mely nemcsak a sikkes fekete hulladékzsák, de a látványos alufólia rózsa díszítése miatt is a közönség kedvence lett.

1. helyezett

1. helyezett

Megérdemelten vihette haza a második díjat. Harmadik helyre meglepetésre egy fiúcsapat, Nagy Arnold, Schaffer Marcell, Szalmási Attila és Prohaczik Péter terve, a Gettómillimos került, bizonyítva, hogy a divattervezés és az ökotudatos gondolkodás még a fiúk fantáziáját is képes megmozgatni.

 

 

 

 

A nagy sikerű rendezvényt, a Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési projekt lebonyolítója, az FKF Zrt. támogatta.

fkf logo

Óriási buli volt a Tiszta Városok napján

Minden ami környezetvédelem és a szelektív hulladékok felhasználásának meghökkentő formái adták a Tiszta Városok környezetvédelmi napjának alaphangulatát tegnap a Budai Középiskolában. A csapatok beleadtak apait-anyait és a színpadon különleges hulladékruha költemények kápráztatták el a jelenlévőket.

A diákok a rendezvényből valódi bulit varázsoltak a környezetvédelem jegyében. Ahogyan az már a Tiszta Városok rendezvényein megszokott, szinte az egész iskola megmozdult a hasznos cél és a kreatív gondolatok jegyében. A jövő tisztább világa éppúgy érdekli a fiatalokat, mint a divat, vagy a legújabb zenék. Ha pedig mindez egyszerre válik érdekes programmá, akkor a siker sem marad el.

fotókiállítás

Hogy különleges dolog készül az iskola falai között azt, már délelőtt jelezte a hulladékokból készült fotókiállítás a suli előcsarnokában. A nemzetközi rendezvénysorozat Budapesten is megmutatta, hogy a fiatalokat komolyan érdekli, milyen lesz a környezetünk tíz, húsz vagy esetleg ötven év múlva.

Az induló csapatokat Juraj Ulicky, a Tiszta Városok Egyesület és egyben a zsűri elnöke köszöntötte, majd kezdetét vette a vetélkedés az értékes díjakért és persze a tiszta környezetért. A hangulat fergeteges, a kérdések izgalmasak, a fiatalok pedig elképesztően kreatívok voltak.

IMG_2511

Készült kígyó műanyag flakonokból, repülő szerkezet kartondobozokból, sőt még a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát ecsetelő rap is elhangzott az estébe nyúló buli keretében. A csapatok mellett harmincöt fantasztikus hulladékruha költemény is bemutatkozott a zsűri előtt, akinek igazán nem volt könnyű dolga a pontok kiosztásakor. Míg a rajzok, versek, hulladékkígyók készültek, a színpadon az igazi divatbemutató zajlott, természetesen újrahasznosított farmer alapanyagokból.

ruha újrahasznosított farmerből

A műsort vezető mikrofonja előtt kiderült, hogy mikor készült el a legelső műanyag vagy hogy veszélyes hulladék-e az akkumulátor és vajon hogyan működik a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés.

Ajándék, oklevél és értékes könyv minden résztvevőnek jutott. Az értékes fődíjak természetesen a legsikeresebb és legötletesebb produkciót felvonultató csapathoz kerültek. Az ötvenezer forintos első díjat – szoros versenyben – a Literally Team csapata nyerte, izgalmas hajrával. Második helyezett és harmincezer forint boldog tulajdonosa az Elit csapat, a harmadik pedig a stílusos nevet választó Szemétládák csapata lett, akik húszezer forinttal lettek gazdagabbak a verseny végén.

A nagy sikerű rendezvényt, a Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési projekt lebonyolítója, az FKF Zrt. támogatta.

fkf logo

 

Szemét kilátással, vagyis templom sörösüvegekből

Mit tehet az ember a szeméttel? Akár bele is költözhet, ha van elég türelme és fantáziája. Templom sörösüvegből, ház konzervdobozból. Ha nincs a közelben szelektív hulladékgyűjtő más módon is felhasználható a hulladék.

Mi a különleges ebben a templomban? Az, hogy Thaiföldön készítették egymillió sörösüvegből. Természetes fényt is kap, hisz az üvegek átlátszóak, és beszűrődik a fény. Közel ötvenezer konzervdobozt használt fel John Milkovischtexasi nyugdíjas, hogy felépítse házát. Már csak a rozsdásodás ellen kell harcolnia. Roncstelepről szedte össze háza elemeit egy kanadai környezettudatos és kreatív polgár hogy Torontótól 90 percre, ebben az idilli környezetben építetse fel álmai házát. Másfajta építőanyagból is van bőven! Évente millió gumiabroncs landol a hulladéklerakókban Az már újrahasznosítása megoldott, hisz autópálya építéseken, játszótereken hasznosítják. Mivel hihetetlenül szilárd anyag, télen hővisszatartó, nyáron hőszigetelő, ezért tökéletes anyag egy ház felépítésére. A kerítés sem kolbászból van ám..

Csak iszunk, de nem gyűjtünk szelektíven

A magyar háztartások évente kb. 125 darab italos kartondobozt használnak el. Ebből 21%, azaz mintegy 26 kartondoboz kerül szelektíven visszagyűjtésre és újrahasznosításra. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban 35-40, de egyes tagállamokban eléri a 65 darabot is.

Eltérő rendszerességgel, de immár a magyar lakosság 55%-a gyűjti szelektíven az italos kartondoboz hulladékot, noha ennél jóval nagyobb arány, 89% tudja, hogy ez a csomagolási hulladék újrahasznosítható – derült ki Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából, a GfK Piackutató Intézet által készített lakossági felméréséből. A kutatás arra keresett választ, hogy a lakosság szelektíven gyűjthetőnek tartja-e az italos kartondobozokat, tudják-e, melyik hulladékgyűjtő edénybe kell dobni őket és milyen mennyiségben gyűjtik szelektíven e hulladéktípust. A kutatás legfontosabb megállapítása az, hogy habár az italos kartondobozokat szelektíven gyűjtők köre a korábbi évekhez viszonyítva nőtt, a gyűjtés alacsony gyakorisága miatt, a Magyarországon visszagyűjtött és újrahasznosított mennyiség még mindig az EU tagállamok átlaga alatt van. Még mindig találkozni azzal a tévhittel, hogy ez a csomagolástípus, anyagösszetétele miatt, nem gyűjthető szelektíven vagy nehezen hasznosítható újra. A korábbi és a jelenlegi felmérés eredményei szerint a lakosság egyre növekvő hányada, immár 89%-a véli szelektíven gyűjthetőnek a tejes és gyümölcsleves dobozokat, miközben 6%-ra csökkent azok aránya, akik szerint ezen csomagolás nem gyűjthető szelektíven, 5% pedig továbbra is bizonytalan hova is dobja. Nyugat-Dunántúlon gyűjtik a legtöbben Összességében – a megkérdezettek saját bevallása szerint – a lakosság 55%-a gyűjti szelektíven ezt a hulladéktípust. Regionális összehasonlításban a Nyugat-Dunántúlon élők bizonyultak a leginkább környezettudatosnak. Az itt élők 68%-a, az Észak-Alföld régió lakosságának 66%-a, míg Pest megye lakosságának 59%-a vesz részt a szelektálásban, jellemzően hetente egy, vagy havonta 1-2 alkalommal. A gyűjtési hajlandóság Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, ahol mindössze a lakosság 45 illetve 41%-a vesz részt e hulladék elkülönített gyűjtésében, alacsony rendszerességgel.