KÖRNYEZETSZENNYEZÉS kategória bejegyzései

Európában nem tisztul a levegő

A legtöbb uniós tagállam nem haladt előre a légszennyezettség csökkentésében, és fennáll a kockázata annak, hogy ezek a tagországok nem felelnek meg az EU 2030-ra előirányzott kibocsátáscsökkentési céljaiknak – olvasható az Európai Bizottság pénteken közzétett felmérésében.

A jelentés megállapítja, hogy a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében elindított tagállami intézkedésprogramok további megerősítésre szorulnak, és a tagországoknak minden ágazatban fokozniuk kell erőfeszítéseiket, ha meg akarják védeni a lakosságot a légzőszervi megbetegedésektől, a légszennyezettség okozta idő előtti halálozástól.

Virginijus Sinkevicius környezetvédelemért felelős uniós biztos a felméréssel kapcsolatban kijelentette, hogy az EU-ban a szennyezett levegő miatt évente több százezer ember hal meg. Számos tagállamban hatékonyabb intézkedésekre van szükség, továbbá ezeknek minden ágazatra ki kell terjedniük, többek között a mezőgazdaságra, a közlekedésre és az energetikára.

A kutatás szerint, a mezőgazdasági ágazatban kell a legjelentősebb lépéseket tenni a légszennyezettség csökkentésére: míg például, az EU teljes metánkibocsátása 2005 és 2017 között 17 százalékkal csökkent, addig ez az agrárszektorban, ugyanez rendkívül keveset, nem több mint 1.6 százalékot.

Uniós becslések szerint több ember hal meg évente a légszennyezettség miatt kialakult megbetegedésekben, mint közúti balesetekben. Az asztma és más krónikus légzőszervi problémák rontják az életminőséget, kimaradt munkanapokat és magas egészségügyi költségeket eredményeznek. Az Európai Unióban a városi lakosság 90 százaléka ki van téve a légszennyezettségnek, ezek közül a legveszélyeztetettebb csoportok az gyerekek és az idősek.

Válságos állapotban vannak a tengerek

A tengerek és tengeri ökoszisztémák az éveken át tartó súlyos túlhalászás és elhanyagolás következtében válságos állapotba kerültek, amely a tengerek használata fenntartható egyensúlyának megteremtésével még visszafordítható – közölte csütörtökön a tengerek helyzetéről készített jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

Hans Bruyninckx, a koppenhágai központú uniós ügynökség ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a tengerek helyzetét illetően továbbra is komoly kihívást jelent többek között a túlzott tápanyagterhelés, a víz alatti zajszennyezés, a műanyaghulladék és a szennyezés egyéb típusai, valamint a nem fenntartható halászat.

“A 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós biodiverzitási stratégiára és az európai zöld megállapodás egyéb elemeire támaszkodva azonnali és egységes intézkedésekre van szükség a tengerek védelme és a helyreállítás érdekében” – fogalmazott.

A tengerek helyzetéről készített jelentés azt mutatja, hogy a tengerek használatával kapcsolatos korábbi és egyes esetekben jelenlegi szokások mára jól érezhető változásokat idéztek elő a tengeri fajok és élőhelyek összetételében, valamint a tengerek általános fizikai és kémiai jellemzőiben. Európa part menti tengerszakaszainak csaknem fele intenzív algásodástól szenved.
Noha a vegyi anyagok használatáról szóló uniós szabályoknak köszönhetően csökkent a szennyező anyagok mennyisége, a legtöbb tengeri faj egyedeiben nőtt a műanyagok és a műanyag kémiai maradékanyagok felhalmozódása.

Az EU közös halászati politikájának köszönhetően az Atlanti-óceán északkeleti részén azonban szinte minden fogás egészséges halállományokból származik. A Földközi-tenger esetében ez azonban még nincs így, ezért itt további erőfeszítésekre van szükség – állapították meg.
A jelentés megoldásokat is javasol, amelyek segíthetik a tiszta, egészséges és termékeny tengerekre vonatkozó uniós célkitűzések elérését, elsősorban az ökoszisztéma-alapú halászati gazdálkodás révén. A jelentés szerzői szerint a gyakran évtizedeken át tartó jelentős erőfeszítéseknek, például a szennyező anyagok, az algásodás és a túlhalászás által okozott hatások csökkentésére irányuló lépéseknek köszönhetően egyes területeken már látszanak a tengeri ökoszisztémák helyreállásának jelei.

Megtisztították a folyót a norilszki olajömlés után

Befejeződött a kifolyt olajtermékek összegyűjtésének aktív szakasza a Norilszk város mellett elhaladó Ambarszkaja folyóból – közölte az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma.

A TASZSZ hírügynökség a természeti katasztrófa felszámolásán dolgozó operatív törzstől úgy értesült, hogy a tervek szerint szombattól a szövetségiről regionális szintre fogják mérsékelni a baleset miatt kihirdetett vészhelyzetet. A mentés irányítását a Krasznojarszk megyei hatóságok veszik majd át.

A rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős tárca szerint jelenleg a kisebb tavak felületének megtisztítása, a partvonal adszorbens anyagokkal való megmunkálása és a felületi olajtermék-hártya eltávolítása folyik. A baleset sújtotta területen 84 ezer tonna szennyezett talajt és 31 ezer tonna vízzel kevert üzemanyagot sikerült begyűjteni.

A szennyeződést megkötni képes anyagokkal 52 kilométernyi partvonalat és 63 ezer kilométernyi szennyezett területet kezeltek a mentőalakulatok. A Pjaszino tó beszennyeződésének megakadályozására 64 úszó gátvonalat telepítettek, amelyek közül 21 adszorbens képességű.

Május 29-én 21 163 köbméter dízelolaj ömlött ki a Nornickel bányavállalathoz tartozó Norilszki-Tajmiri Energetikai Vállalat (NTEK) 3. erőművének egyik megrongálódott üzemanyag-tárolójából. A történtek miatt Vlagyimir Putyin elnök június 3-án szövetségi szintű rendkívüli állapot bevezetését rendelte el.
A balesetet a tartály betonalapjának megsüllyedése okozhatta, amihez szakértői vélemények és sajtójelentések szerint hozzájárult a korábban örökké fagyott talaj olvadása. A történtek miatt eljárás indult Norilszk polgármestere, a hőerőmű több vezetője és a környezetvédelmi felügyelet (Roszprirodnadzor) egyik ellenőre ellen.

A Greenpeace környezetvédő mozgalom szerint a norilszki volt a legsúlyosabb baleset az északi sarkvidéki övezetben több mint három évtizede, 1989 márciusa óta, amikor az amerikai Exxon Valdez tartályhajó balesetet szenvedett Alaszka partjainál. Akkor 37 ezer tonna nyersolaj folyt ki.

Húszezer tonna olaj került két orosz folyóba

Jóváhagyta a szövetségű szintű rendkívüli állapot bevezetését Norilszkban szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután mintegy 20 ezer tonna dízelolaj folyt ki egy tartályból, egyebek között az Ambarka és a Daldikan folyóba.

A baleset pénteken történt, miután – a TASZSZ beszámolója szerint – egy személyautó ütközött az egyik olajtárolónak a Nornickel bányavállalthoz tartozó Norilszki-Tajmiri Energetikai Vállalat (NTEK) 3. hőerőművének területén. A tartály nyomásszigetelése megsérült, és tűz ütött ki, amelyet még aznap eloltottak. Senki nem sérült meg, és a gázüzemű erőmű működésében sem volt fennakadás, de az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közlése szerint mintegy 20 ezer tonna üzemanyag ömlött szét mintegy 350 négyzetkilométeren.

Jevgenyij Zinyicsev, a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős tárca vezetője szerdán arról számolt be Putyinnak, hogy a hőerőmű alkalmazottai két napig saját maguk próbálták kezelni a katasztrófát, nem hívtak segítségül mentőalakulatokat. Az elnök értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a hatóságok megkésve reagáltak a történtekre, amelyekről a közösségi médiából értesültek. Putyin utasította  a rendvédelmi szerveket, hogy vizsgálják ki a több tízmilliárd rubeles kárt okozó ügyet.

A főügyészség talaj- és vízszennyezés valamint a környezetvédelmi szabályok megsértése címén büntetőeljárást kezdeményezett. A hőerőmű üzemvezetőjét szerdán őrizetbe vették.

Az NTEK szerint a tároló a több mint 30 éves tartóoszlopok megsüllyedése miatt sérült meg. Zinyicsev szerdán szintén azt mondta, hogy a tartályban a nyomáscsökkenést az alapozás cölöpjeinek süllyedése okozta. Szergej Gyacsenko, a Nornickel első alelnöke úgy vélte, ez annak a következménye, hogy a talaj felolvadt az örök fagy övezetében.

Norilszkban és a Tajmir-félszigeten hétfőn helyi szintű rendkívüli állapotot vezettek be. Az NTEK közölte, hogy szakemberei több mint 100 tonna olajterméket szivattyúztak és gyűjtöttek össze. A baleset sújtotta területet vegykezelték és 780 tonna szennyezett talajt szállítottak el a helyszínről, az Ambarka folyó torkolatánál pedig feltartóztatták az úszó olajszennyeződést.

Az olaj terjedését a Norilszk-Pjaszinói ökoszisztémában keddre megállították, az ivóvízkészletek nem szennyeződtek. Az olajszennyezés felszámolásában részt vesz a murmanszki tengeri mentőszolgálat is. A Nornickel szerint 10-14 napba telhet, amíg az olajat kiemelik a Daldikan és az Ambarka folyóból.

A Roszprirodnadzor orosz állami természetvédelmi felügyelet becslése szerint mintegy 6 ezer tonnányi olaj került a talajba és további 15 ezer tonnányi a vizekbe.  A Greenpeace környezetvédő mozgalom arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint három évtizede ez volt a legsúlyosabb baleset az északi sarkvidéki övezetben, azóta, hogy az amerikai Exxon Valdez tartályhajó 1989 márciusában balesetet szenvedett Alaszka partjainál. Akkor 37 ezer tonna olaj folyt ki.

Az orosz WWF úgy vélekedett, hogy a katasztrófa hatása az állatvilágra évekig érezhető lesz még.

Most vadonatúj maszkok kerültek az óceánba

A koronavírusnak nem csak az emberekre, de a környezetre nézve is komoly hatása van.

Egy teherhajó rakományának jelentős része a tengerbe veszett szerda reggel Sydney partjainál, több tonna hulladékkal terhelve a környezetet. Az APL England 40 konténerében orvosi eszközök – köztük maszkok -, háztartási eszközök és építkezéshez használt anyagok voltak. A hajó Kínából Melbourne-be tartott, amikor a tengeren vihar közben eltűntek a konténerek. Az ausztrál partiőrség jelentése szerint több száz maszk kötött ki a tengerparton Sydney északi részén. Más, műanyagból készült termékek is a parton landoltak, a nagyobb részük most is a tengerben lehet, veszélyeztetve az élővilágot.

A tengerbe kerülő maszkok szerte a világon problémát jelentenek, az eldobott eszközök pedig már az európai vizekben is nagy mennyiségben fedezhetők fel. Nemrégiben egy francia kutatócsapat merült alá a Cote d’Azur, vagyis a francia Riviéra partjainál, hogy felvételeket készítsen. Kiderült: a Földközi-tenger is tele van maszkokkal és kesztyűkkel.

Eldobott gumikesztyűk és maszkok szennyezik a Földközi-tengert

Szennyezett gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak környezetvédők a Földközi-tenger mélyén, a franciaországi Antibes közelében, az Opération mer propre (Tiszta tenger művelet) nevű francia civil szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a Cote d’Azur tengerpartját az eldobott védőeszközöktől.

A szervezet szerint ez az újfajta szennyezés súlyosbítja a tengerek műanyagszennyezésének krónikus problémáját – olvasható a BBC hírportálján.

Európa országaiban fokozatosan enyhítenek a járvány feltartóztatására elrendelt korlátozásokon, és az emberek elkezdték ismét felkeresni a strandokat, vizek menti pihenőhelyeket, ezért is időszerű a szervezet figyelmeztetése.
Laurent Lombard, a szervezet alapítója, aki a Facebookon közzétett videofelvételeken örökítette meg a víz alatti szennyezést, egy “új szennyezési forrásról” beszélt.

Antibes közelében búvárkodva a mindennapos műanyagszemét, így az üres vizespalackok között talált eldobható arcmaszkokat és gumikesztyűket. “Ezeket a maszkokat nemrég találtuk, de több milliárd lesz belőlük” – figyelmeztetett.

Május 14-én, három nappal azután, hogy Franciaországban lazítottak a kijárási tilalmon, a párizsi utcák takarítói arra panaszkodtak a közösségi médiában, hogy sok eldobott maszkot találtak a járdákon.

Egy dél-franciaországi palamenti képviselő, Eric Pauget törvénytervezetet is előterjesztett arra, hogy növeljék az arcmaszkok eldobására kiszabható bírságot a jelenlegi 68 euróról 300 euróra.

Olaszországban is hasonló problémával néznek szembe. Rómában még szigorúbban fogják büntetni azokat, akik maszkokkal, kesztyűkkel, fertőtlenítőszerek palackjaival szennyezik a környezetet, 500 euró büntetést szabhatnak ki rájuk – jelentette be Virginia Raggi polgármester hétfőn.

A közterületek tisztaságáért felelős vállalat egyre több ember ellen emel panaszt, mert az ilyen eldobható védőeszközöktől egyszerűen a utcán szabadul meg. “Ezt a magatartást büntetni kell” – hangsúlyozta a polgármester az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) becslései szerint ha az olaszok által az elmúlt hónapokban használt arcmaszkok csupán 11 százalékától nem szabályszerűen szabadulnak meg, akkor több mint tízmillió darab kerülhet a tengerekbe, folyókba illetve a tengerparti strandokra, veszélyeztetve ezáltal a Földközi-tenger élővilágát.

Tinik vetélkedtek környezetvédelmi kérdésekre

Marosvásárhelyen az évekkel ezelőtt indított Tiszta Városok rendezvénysorozat keretein belül szervezték meg a középiskolásoknak szóló környezetvédelmi vetélkedőt.

20180608_miss-eden_0117_k

 

A lényeg az volt, hogy a középiskolásokat, ezúttal a Marosvásárhelyi Református Kollégium diákjait játékos módon versenyeztessék környezettudatosságukról. A 15-16 éves fiatalok öt, egyenkénti öttagú csapatba rendeződtek, így vettek részt a vetélkedőn. A játékot Garai Bendegúz, a Középsuli internetes sorozat Bendéje vezette, a képen balra. Őt kérdeztük a történtekről.

20180608_miss-eden_0102_k
– Egy viszonylag nehezebb kvízjátékkal kezdtünk, amelyben voltak igazán fajsúlyos kérdések is a környezetvédelemről. Nem maradt egyik sem megválaszolatlanul.  Ezt kicsit játékosabb versenyrész követte, több feladattal. A gyerekeknek rajzolniuk kellett – meséli Bende. “Annyit szabtunk meg, hogy egy perc alatt készítsenek minél sokatmondóbb rajzot arról, hogyan mutatnák meg azt, mi a környezettudatosság lényege, mivel lehet az embereket erre a legjobban késztetni. Sokatmondó és fantasztikus rajzok születtek, a fantázia teljesen elszabadult. Volt ott minden: elektromos autó, erdő, szelektív hulladékgyűjtő. Mindent csak vázlatosan tudtak persze lerajzolni az egy perc alatt, utána kellett elmesélniük, mit is látunk a papíron. Ez nagyon jó hangulatú rész volt, a pontozásnál az számított leginkább, hogy utólag, fél óra elteltével is ugyanúgy tudjuk-e, mi szerepel a papírlapon. Az a csapat nyerte ezt a kört, amelyiknek a legegyértelműbb volt a rajza.”

20180608_miss-eden_0073_k másolata (4)

20180608_miss-eden_0071_k másolata (4)

“A versenyzők aztán kicsit több időt kaptak arra, hogy verset írjanak és azt előadják prózában vagy dalban. Sajnos, az éneklést senki nem vállalta. A versek viszont fantasztikusak voltak, az egyik annyira megtetszett, hogy a Miss Éden díjátadón fel is olvastam a színpadon. Arról szólt, hogy az embereknek össze kell fogniuk, hogy megmenthessék a Földet” – mondja Bende.

20180608_miss-eden_0074_k másolata (4)

A legjobban az a feladat tetszett mindenkinek, amikor hulladékból kellett ruhát készíteni. Már a versenykiírásban benne állt, hogy az indulóknak hulladékot kell hozniuk magukkal – minél többet, minél változatosabbat. A rendezők is vittek különböző kartondarabokat, törött nagyítókat. Ezúttal öt perc jutott arra, hogy mindegyik csapat kijelöljön egy embert, akit felöltöztet a rendelkezésre álló hulladékból. Méghozzá úgy, hogy a ruhának is ismertetni kellett a lényegét. Mert egy emberre rá lehet csak úgy aggatni kartondarabokat, de itt mindegyiknek kellett, hogy jelentősége legyen. Az egyik csapat például a szelektív hulladékgyűjtésért folytatott csatában bevethető harci vértet kreált, de más érdekes dolgok születtek itt is. Hatalmas nevetés kísérte a feladat megvalósítását, a versenyzőknek végül rendet kellett rakniuk, a zsűri azt is pontozta, hogy ki tudja a leggyorsabban a levetett ruhát anyaga szerint csoportosítani, szelektíven rendezni.

20180608_miss-eden_0070_k másolata (3)

Végül egy kukát kellett megcélozni műanyag palackkal. Ez volt az egyetlen feladat, melyben  mindenki kudarcot vallott, senkinek nem sikerült célba találnia öt próbálkozásból. Pedig egy emberként szurkolt az egész csapat az éppen aktuális dobónak. A Tiszta Városok vetélkedőt Marosvásárhelyen végül a Földosztag nevű csapat nyerte, a második helyen a Zöld fenyők, a harmadikon a Természetesek következtek. Ők is mind részt vettek a Miss Éden szépségverseny helyi döntőjén, ahol a környezettudatosság nevében a többi között szintén hulladékból készített ruhában is fel kellett vonulniuk az indulóknak.

20180608_miss-eden_0081_k

Hulk a zátony megmentéséért küzd

Több mint 70.000 ember áll ki a “The Great Barrier Reef” mellett, köztük a híres színész, Mark Ruffalo is. Aláírásokat gyűjtenek a zátony élővilágának megmentéséért.

savethereef

Ez ad otthont a több millió különböző tengeri élőlénynek, például cápáknak, bohóchalaknak, teknősöknek, delfineknek és a kishalak számára menedéket jelentő koralloknak. Egy multinacionális bányavállalat ezer tonna szenet akar itt keresztülvinni, amely veszélyt jelent a zátony élővilágára. A korall fele már el is pusztult – olvasható a takeanotherlook.gp oldalán.

Magyarországról eddig 82-en mozdultak az ügy érdekében. Körülbelül tíz nap van hátra, hogy növeljük ezt az értéket. Ez az alábbi linken megvalósítható:

http://grnpc.org/IgtpX

 

Borítókép: annefontaninefoundation.org