KÖRNYEZETSZENNYEZÉS kategória bejegyzései

Évekig tarthat a dunai olajszennyezés kármentesítése

Az azonnali kárelhárítást a szakemberek igyekeznek vasárnapig befejezni, ám a teljes kármentesítés és a helyreállítás várhatóan évekig is eltarthat a Ráckevei-Soroksári Duna-ágon történt olajszennyezés után – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF).

Közleményükben azt is kiemelték, hogy az ipari búvárok szerint az olajszennyeződés feltehetően nem a zárt szakaszon, hanem a kiömlőnyílásnál került az esőviz-csatornába Szigetszentmiklóson, a Ráckevei-(Soroksári-) Duna-ágnál. A felmérésük alapján elkészült a több mint 1800 négyzetméternyi szennyezett terület mentési terve.

Az OVF koordinálásával a Közép-Duna-völgyi, az Észak-dunántúli és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai továbbra is folyamatosan dolgoztak a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba került olajszennyezés felszámolásán. Folytatódott az olajjal érintkezett növényzet eltávolítása, valamint az ideiglenes kármentő út kialakítása.

Vákuumszivattyú segítségével az elmúlt 24 órában mintegy 3000 liter olajat és olajos vizet távolítottak el a víz felszínéről a szakemberek. A veszélyes hulladékokat továbbra is konténerekbe rakva, elkülönítve tárolják a helyszínen.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársaival továbbra is folyamatosan egyeztetnek a vízügy szakemberei a további ökológiai károk megelőzése és a meglévők mértékének csökkentése érdekében. Az elmúlt napokban nagy segítséget nyújtott a Ráckevei Duna-ági Horgász Szövetség is, amelynek tagjai csónakjaikkal a vízen végzett munkában, míg szaktudásukkal a vízi élővilág megóvásában vettek részt – olvasható az OVF szerdai közleményében.

Az OVF hétfőn közölte: szombaton telefonos lakossági bejelentés érkezett a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságra (KDVVIZIG) arról, hogy Szigetszentmiklóson, a Tebe sor és a Rév sor kereszteződésénél lévő csapadékvíz-csatorna kifolyónál és a nádasban olajszennyeződés nyomai látszanak. Az önkormányzati kezelésben lévő csatorna a Ráckevei (Soroksári)-Dunába (RSD) torkollik.

A vízügyi szakemberek sikeresen útját állták a Ráckevei-Dunát veszélyeztető olajszennyeződésnek, megkezdték a helyreállítást. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a szennyezés miatt feljelentést tett, a rendőrség nyomozást indított ismeretlen tettes ellen

Eltüntetik az illegális hulladékot a Pilisi Parkerdőből

A Pilisi Parkerdő Zrt. budapesti területén folytatódik a Tisztítsuk meg az Országot! projekt; az újabb mintaprogramban az erdők, turistaútvonalak, nemzeti parkok illegális hulladéktól történő mentesítése indul el a IX. kerületi háromhektáros erdőfolt területén – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára, a budapesti Illatos út és a Gyáli út közötti területen tartott sajtótájékoztatóján hétfőn.

Boros Anita kiemelte: az augusztus végén elindított Tisztítsuk meg az Országot! projekt első szakaszában a kormány öt mintaprogramot tervez megvalósítani. A különböző helyszíneken a kijelölt közreműködő szervezetek segítségével feltérképezik a lerakóhelyeket, megvizsgálják az ott található hulladék mennyiségét és összetételét, valamint annak eredményes eltávolításához szükséges kapacitásokat – ismertette. A magyarországi illegális hulladéklerakás egyik leggyakoribb helyszínei ugyanis éppen az erdőszélek, patak- és folyópartok, mezős területek. Az itt található hulladékok összetétele az eddigi tapasztalatok alapján leginkább lakossági hulladék, illetve építési- és bontási hulladék – mondta.

Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért felelős helyettes államtitkára közölte: a háromhektáros erdőfoltban több mint 170 köbméter illegális hulladékot azonosítottak a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai, akik a terület megtisztításán legalább egy hétig fognak dolgozni.

Európában nem tisztul a levegő

A legtöbb uniós tagállam nem haladt előre a légszennyezettség csökkentésében, és fennáll a kockázata annak, hogy ezek a tagországok nem felelnek meg az EU 2030-ra előirányzott kibocsátáscsökkentési céljaiknak – olvasható az Európai Bizottság pénteken közzétett felmérésében.

A jelentés megállapítja, hogy a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében elindított tagállami intézkedésprogramok további megerősítésre szorulnak, és a tagországoknak minden ágazatban fokozniuk kell erőfeszítéseiket, ha meg akarják védeni a lakosságot a légzőszervi megbetegedésektől, a légszennyezettség okozta idő előtti halálozástól.

Virginijus Sinkevicius környezetvédelemért felelős uniós biztos a felméréssel kapcsolatban kijelentette, hogy az EU-ban a szennyezett levegő miatt évente több százezer ember hal meg. Számos tagállamban hatékonyabb intézkedésekre van szükség, továbbá ezeknek minden ágazatra ki kell terjedniük, többek között a mezőgazdaságra, a közlekedésre és az energetikára.

A kutatás szerint, a mezőgazdasági ágazatban kell a legjelentősebb lépéseket tenni a légszennyezettség csökkentésére: míg például, az EU teljes metánkibocsátása 2005 és 2017 között 17 százalékkal csökkent, addig ez az agrárszektorban, ugyanez rendkívül keveset, nem több mint 1.6 százalékot.

Uniós becslések szerint több ember hal meg évente a légszennyezettség miatt kialakult megbetegedésekben, mint közúti balesetekben. Az asztma és más krónikus légzőszervi problémák rontják az életminőséget, kimaradt munkanapokat és magas egészségügyi költségeket eredményeznek. Az Európai Unióban a városi lakosság 90 százaléka ki van téve a légszennyezettségnek, ezek közül a legveszélyeztetettebb csoportok az gyerekek és az idősek.

Válságos állapotban vannak a tengerek

A tengerek és tengeri ökoszisztémák az éveken át tartó súlyos túlhalászás és elhanyagolás következtében válságos állapotba kerültek, amely a tengerek használata fenntartható egyensúlyának megteremtésével még visszafordítható – közölte csütörtökön a tengerek helyzetéről készített jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

Hans Bruyninckx, a koppenhágai központú uniós ügynökség ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a tengerek helyzetét illetően továbbra is komoly kihívást jelent többek között a túlzott tápanyagterhelés, a víz alatti zajszennyezés, a műanyaghulladék és a szennyezés egyéb típusai, valamint a nem fenntartható halászat.

“A 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós biodiverzitási stratégiára és az európai zöld megállapodás egyéb elemeire támaszkodva azonnali és egységes intézkedésekre van szükség a tengerek védelme és a helyreállítás érdekében” – fogalmazott.

A tengerek helyzetéről készített jelentés azt mutatja, hogy a tengerek használatával kapcsolatos korábbi és egyes esetekben jelenlegi szokások mára jól érezhető változásokat idéztek elő a tengeri fajok és élőhelyek összetételében, valamint a tengerek általános fizikai és kémiai jellemzőiben. Európa part menti tengerszakaszainak csaknem fele intenzív algásodástól szenved.
Noha a vegyi anyagok használatáról szóló uniós szabályoknak köszönhetően csökkent a szennyező anyagok mennyisége, a legtöbb tengeri faj egyedeiben nőtt a műanyagok és a műanyag kémiai maradékanyagok felhalmozódása.

Az EU közös halászati politikájának köszönhetően az Atlanti-óceán északkeleti részén azonban szinte minden fogás egészséges halállományokból származik. A Földközi-tenger esetében ez azonban még nincs így, ezért itt további erőfeszítésekre van szükség – állapították meg.
A jelentés megoldásokat is javasol, amelyek segíthetik a tiszta, egészséges és termékeny tengerekre vonatkozó uniós célkitűzések elérését, elsősorban az ökoszisztéma-alapú halászati gazdálkodás révén. A jelentés szerzői szerint a gyakran évtizedeken át tartó jelentős erőfeszítéseknek, például a szennyező anyagok, az algásodás és a túlhalászás által okozott hatások csökkentésére irányuló lépéseknek köszönhetően egyes területeken már látszanak a tengeri ökoszisztémák helyreállásának jelei.

Megtisztították a folyót a norilszki olajömlés után

Befejeződött a kifolyt olajtermékek összegyűjtésének aktív szakasza a Norilszk város mellett elhaladó Ambarszkaja folyóból – közölte az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma.

A TASZSZ hírügynökség a természeti katasztrófa felszámolásán dolgozó operatív törzstől úgy értesült, hogy a tervek szerint szombattól a szövetségiről regionális szintre fogják mérsékelni a baleset miatt kihirdetett vészhelyzetet. A mentés irányítását a Krasznojarszk megyei hatóságok veszik majd át.

A rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős tárca szerint jelenleg a kisebb tavak felületének megtisztítása, a partvonal adszorbens anyagokkal való megmunkálása és a felületi olajtermék-hártya eltávolítása folyik. A baleset sújtotta területen 84 ezer tonna szennyezett talajt és 31 ezer tonna vízzel kevert üzemanyagot sikerült begyűjteni.

A szennyeződést megkötni képes anyagokkal 52 kilométernyi partvonalat és 63 ezer kilométernyi szennyezett területet kezeltek a mentőalakulatok. A Pjaszino tó beszennyeződésének megakadályozására 64 úszó gátvonalat telepítettek, amelyek közül 21 adszorbens képességű.

Május 29-én 21 163 köbméter dízelolaj ömlött ki a Nornickel bányavállalathoz tartozó Norilszki-Tajmiri Energetikai Vállalat (NTEK) 3. erőművének egyik megrongálódott üzemanyag-tárolójából. A történtek miatt Vlagyimir Putyin elnök június 3-án szövetségi szintű rendkívüli állapot bevezetését rendelte el.
A balesetet a tartály betonalapjának megsüllyedése okozhatta, amihez szakértői vélemények és sajtójelentések szerint hozzájárult a korábban örökké fagyott talaj olvadása. A történtek miatt eljárás indult Norilszk polgármestere, a hőerőmű több vezetője és a környezetvédelmi felügyelet (Roszprirodnadzor) egyik ellenőre ellen.

A Greenpeace környezetvédő mozgalom szerint a norilszki volt a legsúlyosabb baleset az északi sarkvidéki övezetben több mint három évtizede, 1989 márciusa óta, amikor az amerikai Exxon Valdez tartályhajó balesetet szenvedett Alaszka partjainál. Akkor 37 ezer tonna nyersolaj folyt ki.

Húszezer tonna olaj került két orosz folyóba

Jóváhagyta a szövetségű szintű rendkívüli állapot bevezetését Norilszkban szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután mintegy 20 ezer tonna dízelolaj folyt ki egy tartályból, egyebek között az Ambarka és a Daldikan folyóba.

A baleset pénteken történt, miután – a TASZSZ beszámolója szerint – egy személyautó ütközött az egyik olajtárolónak a Nornickel bányavállalthoz tartozó Norilszki-Tajmiri Energetikai Vállalat (NTEK) 3. hőerőművének területén. A tartály nyomásszigetelése megsérült, és tűz ütött ki, amelyet még aznap eloltottak. Senki nem sérült meg, és a gázüzemű erőmű működésében sem volt fennakadás, de az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közlése szerint mintegy 20 ezer tonna üzemanyag ömlött szét mintegy 350 négyzetkilométeren.

Jevgenyij Zinyicsev, a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős tárca vezetője szerdán arról számolt be Putyinnak, hogy a hőerőmű alkalmazottai két napig saját maguk próbálták kezelni a katasztrófát, nem hívtak segítségül mentőalakulatokat. Az elnök értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a hatóságok megkésve reagáltak a történtekre, amelyekről a közösségi médiából értesültek. Putyin utasította  a rendvédelmi szerveket, hogy vizsgálják ki a több tízmilliárd rubeles kárt okozó ügyet.

A főügyészség talaj- és vízszennyezés valamint a környezetvédelmi szabályok megsértése címén büntetőeljárást kezdeményezett. A hőerőmű üzemvezetőjét szerdán őrizetbe vették.

Az NTEK szerint a tároló a több mint 30 éves tartóoszlopok megsüllyedése miatt sérült meg. Zinyicsev szerdán szintén azt mondta, hogy a tartályban a nyomáscsökkenést az alapozás cölöpjeinek süllyedése okozta. Szergej Gyacsenko, a Nornickel első alelnöke úgy vélte, ez annak a következménye, hogy a talaj felolvadt az örök fagy övezetében.

Norilszkban és a Tajmir-félszigeten hétfőn helyi szintű rendkívüli állapotot vezettek be. Az NTEK közölte, hogy szakemberei több mint 100 tonna olajterméket szivattyúztak és gyűjtöttek össze. A baleset sújtotta területet vegykezelték és 780 tonna szennyezett talajt szállítottak el a helyszínről, az Ambarka folyó torkolatánál pedig feltartóztatták az úszó olajszennyeződést.

Az olaj terjedését a Norilszk-Pjaszinói ökoszisztémában keddre megállították, az ivóvízkészletek nem szennyeződtek. Az olajszennyezés felszámolásában részt vesz a murmanszki tengeri mentőszolgálat is. A Nornickel szerint 10-14 napba telhet, amíg az olajat kiemelik a Daldikan és az Ambarka folyóból.

A Roszprirodnadzor orosz állami természetvédelmi felügyelet becslése szerint mintegy 6 ezer tonnányi olaj került a talajba és további 15 ezer tonnányi a vizekbe.  A Greenpeace környezetvédő mozgalom arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint három évtizede ez volt a legsúlyosabb baleset az északi sarkvidéki övezetben, azóta, hogy az amerikai Exxon Valdez tartályhajó 1989 márciusában balesetet szenvedett Alaszka partjainál. Akkor 37 ezer tonna olaj folyt ki.

Az orosz WWF úgy vélekedett, hogy a katasztrófa hatása az állatvilágra évekig érezhető lesz még.

Most vadonatúj maszkok kerültek az óceánba

A koronavírusnak nem csak az emberekre, de a környezetre nézve is komoly hatása van.

Egy teherhajó rakományának jelentős része a tengerbe veszett szerda reggel Sydney partjainál, több tonna hulladékkal terhelve a környezetet. Az APL England 40 konténerében orvosi eszközök – köztük maszkok -, háztartási eszközök és építkezéshez használt anyagok voltak. A hajó Kínából Melbourne-be tartott, amikor a tengeren vihar közben eltűntek a konténerek. Az ausztrál partiőrség jelentése szerint több száz maszk kötött ki a tengerparton Sydney északi részén. Más, műanyagból készült termékek is a parton landoltak, a nagyobb részük most is a tengerben lehet, veszélyeztetve az élővilágot.

A tengerbe kerülő maszkok szerte a világon problémát jelentenek, az eldobott eszközök pedig már az európai vizekben is nagy mennyiségben fedezhetők fel. Nemrégiben egy francia kutatócsapat merült alá a Cote d’Azur, vagyis a francia Riviéra partjainál, hogy felvételeket készítsen. Kiderült: a Földközi-tenger is tele van maszkokkal és kesztyűkkel.

Eldobott gumikesztyűk és maszkok szennyezik a Földközi-tengert

Szennyezett gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak környezetvédők a Földközi-tenger mélyén, a franciaországi Antibes közelében, az Opération mer propre (Tiszta tenger művelet) nevű francia civil szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a Cote d’Azur tengerpartját az eldobott védőeszközöktől.

A szervezet szerint ez az újfajta szennyezés súlyosbítja a tengerek műanyagszennyezésének krónikus problémáját – olvasható a BBC hírportálján.

Európa országaiban fokozatosan enyhítenek a járvány feltartóztatására elrendelt korlátozásokon, és az emberek elkezdték ismét felkeresni a strandokat, vizek menti pihenőhelyeket, ezért is időszerű a szervezet figyelmeztetése.
Laurent Lombard, a szervezet alapítója, aki a Facebookon közzétett videofelvételeken örökítette meg a víz alatti szennyezést, egy “új szennyezési forrásról” beszélt.

Antibes közelében búvárkodva a mindennapos műanyagszemét, így az üres vizespalackok között talált eldobható arcmaszkokat és gumikesztyűket. “Ezeket a maszkokat nemrég találtuk, de több milliárd lesz belőlük” – figyelmeztetett.

Május 14-én, három nappal azután, hogy Franciaországban lazítottak a kijárási tilalmon, a párizsi utcák takarítói arra panaszkodtak a közösségi médiában, hogy sok eldobott maszkot találtak a járdákon.

Egy dél-franciaországi palamenti képviselő, Eric Pauget törvénytervezetet is előterjesztett arra, hogy növeljék az arcmaszkok eldobására kiszabható bírságot a jelenlegi 68 euróról 300 euróra.

Olaszországban is hasonló problémával néznek szembe. Rómában még szigorúbban fogják büntetni azokat, akik maszkokkal, kesztyűkkel, fertőtlenítőszerek palackjaival szennyezik a környezetet, 500 euró büntetést szabhatnak ki rájuk – jelentette be Virginia Raggi polgármester hétfőn.

A közterületek tisztaságáért felelős vállalat egyre több ember ellen emel panaszt, mert az ilyen eldobható védőeszközöktől egyszerűen a utcán szabadul meg. “Ezt a magatartást büntetni kell” – hangsúlyozta a polgármester az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) becslései szerint ha az olaszok által az elmúlt hónapokban használt arcmaszkok csupán 11 százalékától nem szabályszerűen szabadulnak meg, akkor több mint tízmillió darab kerülhet a tengerekbe, folyókba illetve a tengerparti strandokra, veszélyeztetve ezáltal a Földközi-tenger élővilágát.