Válságos állapotban vannak a tengerek

A tengerek és tengeri ökoszisztémák az éveken át tartó súlyos túlhalászás és elhanyagolás következtében válságos állapotba kerültek, amely a tengerek használata fenntartható egyensúlyának megteremtésével még visszafordítható – közölte csütörtökön a tengerek helyzetéről készített jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).

Hans Bruyninckx, a koppenhágai központú uniós ügynökség ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a tengerek helyzetét illetően továbbra is komoly kihívást jelent többek között a túlzott tápanyagterhelés, a víz alatti zajszennyezés, a műanyaghulladék és a szennyezés egyéb típusai, valamint a nem fenntartható halászat.

“A 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós biodiverzitási stratégiára és az európai zöld megállapodás egyéb elemeire támaszkodva azonnali és egységes intézkedésekre van szükség a tengerek védelme és a helyreállítás érdekében” – fogalmazott.

A tengerek helyzetéről készített jelentés azt mutatja, hogy a tengerek használatával kapcsolatos korábbi és egyes esetekben jelenlegi szokások mára jól érezhető változásokat idéztek elő a tengeri fajok és élőhelyek összetételében, valamint a tengerek általános fizikai és kémiai jellemzőiben. Európa part menti tengerszakaszainak csaknem fele intenzív algásodástól szenved.
Noha a vegyi anyagok használatáról szóló uniós szabályoknak köszönhetően csökkent a szennyező anyagok mennyisége, a legtöbb tengeri faj egyedeiben nőtt a műanyagok és a műanyag kémiai maradékanyagok felhalmozódása.

Az EU közös halászati politikájának köszönhetően az Atlanti-óceán északkeleti részén azonban szinte minden fogás egészséges halállományokból származik. A Földközi-tenger esetében ez azonban még nincs így, ezért itt további erőfeszítésekre van szükség – állapították meg.
A jelentés megoldásokat is javasol, amelyek segíthetik a tiszta, egészséges és termékeny tengerekre vonatkozó uniós célkitűzések elérését, elsősorban az ökoszisztéma-alapú halászati gazdálkodás révén. A jelentés szerzői szerint a gyakran évtizedeken át tartó jelentős erőfeszítéseknek, például a szennyező anyagok, az algásodás és a túlhalászás által okozott hatások csökkentésére irányuló lépéseknek köszönhetően egyes területeken már látszanak a tengeri ökoszisztémák helyreállásának jelei.

Megtisztították a folyót a norilszki olajömlés után

Befejeződött a kifolyt olajtermékek összegyűjtésének aktív szakasza a Norilszk város mellett elhaladó Ambarszkaja folyóból – közölte az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma.

A TASZSZ hírügynökség a természeti katasztrófa felszámolásán dolgozó operatív törzstől úgy értesült, hogy a tervek szerint szombattól a szövetségiről regionális szintre fogják mérsékelni a baleset miatt kihirdetett vészhelyzetet. A mentés irányítását a Krasznojarszk megyei hatóságok veszik majd át.

A rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős tárca szerint jelenleg a kisebb tavak felületének megtisztítása, a partvonal adszorbens anyagokkal való megmunkálása és a felületi olajtermék-hártya eltávolítása folyik. A baleset sújtotta területen 84 ezer tonna szennyezett talajt és 31 ezer tonna vízzel kevert üzemanyagot sikerült begyűjteni.

A szennyeződést megkötni képes anyagokkal 52 kilométernyi partvonalat és 63 ezer kilométernyi szennyezett területet kezeltek a mentőalakulatok. A Pjaszino tó beszennyeződésének megakadályozására 64 úszó gátvonalat telepítettek, amelyek közül 21 adszorbens képességű.

Május 29-én 21 163 köbméter dízelolaj ömlött ki a Nornickel bányavállalathoz tartozó Norilszki-Tajmiri Energetikai Vállalat (NTEK) 3. erőművének egyik megrongálódott üzemanyag-tárolójából. A történtek miatt Vlagyimir Putyin elnök június 3-án szövetségi szintű rendkívüli állapot bevezetését rendelte el.
A balesetet a tartály betonalapjának megsüllyedése okozhatta, amihez szakértői vélemények és sajtójelentések szerint hozzájárult a korábban örökké fagyott talaj olvadása. A történtek miatt eljárás indult Norilszk polgármestere, a hőerőmű több vezetője és a környezetvédelmi felügyelet (Roszprirodnadzor) egyik ellenőre ellen.

A Greenpeace környezetvédő mozgalom szerint a norilszki volt a legsúlyosabb baleset az északi sarkvidéki övezetben több mint három évtizede, 1989 márciusa óta, amikor az amerikai Exxon Valdez tartályhajó balesetet szenvedett Alaszka partjainál. Akkor 37 ezer tonna nyersolaj folyt ki.

Az Alkotmánybíróság a természetért

Az Alkotmánybíróság friss döntése értelmében visszaállítják a természeti értékek megőrzésének feltételeit a védett és Natura 2000 területeken. Magyarország három jelentős zöld civil szervezete is nagyra értékeli a lépést, az erdőgazdálkodás ezzel ugyanis rátérhet arra a fejlődési pályára, mely során csökkennek a tarvágások és javul az erdők állapota.

A természetvédők régi kezdeményezése a hazai biológiai sokféleség védelme, ami magába foglalja a hagyásfa csoportok és a holtfa megőrzését, a nagytestű védett madárfajok fészke körüli védőzónák meghagyását, valamint az erdészeti munkák időbeli korlátozását.

A céljuk a jövőre nézve egészséges, jól működő erdőket fenntartani és ezzel együtt a klímaváltozás hatásait csökkenteni, ami összhangban van az Európai Unió nemrégen közzétett Biodiverzitás Stratégiájának alapvetéseivel is.

A szakemberek szerint a környezeti krízisek világát éljük, éppen ezért a természeti erőforrásaink felelős és fenntartható kezelése minden eddiginél fontosabb. Az erdőgazdálkodásnak, a mezőgazdaságnak és a vízgazdálkodásnak is igazodnia kell az emberek megváltozó elvárásaihoz, az élhető és egészséges környezet fontosságának felértékelődéséhez – áll a WWF Magyarország közleményében.

Bíznak benne, hogy a jövőben a természetvédelem és az erdőgazdálkodás szereplői is zsinórmértékként tekintenek a most kiadott alkotmánybírósági határozatra, és a jövőben nem kerülhet sor olyan kirívó természetpusztításokra, mint a bükki Tar-kő vagy a Tiszaug melletti idős erdők letermelése.

Esett itthon az elektromos autók ára

Több kereskedő és gyártó is csökkentette az elektromos autók árát, hogy beleessenek a 11 millió forintos felső határú támogatási kategóriába – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.

Kaderják Péter emlékeztetett, hogy a hétfőtől igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege 11 millió forintos beszerzési ár alatt a 2,5 millió forintot is elérheti gépjárművenként, a 11-15 millió forint közötti autóknál a támogatás maximum 500 ezer forint.

Az elektromos autók és robogók vásárlására kiírt ötmilliárd forint keretösszegű pályázattal több mint 1200 új elektromos gépjármű beszerzését támogatja az állam – mondta.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a Zöld Busz Programra idén és jövőre összesen ötmilliárd forintot biztosítanak, amellyel a számítások szerint tíz év alatt a városi közlekedésben alkalmazott buszpark teljes egésze lecserélhető nulla kibocsátású járművekre.

Itthon a jövő nyáron tilthatják be az egyszer használatos műanyagokat

A Klíma- és természetvédelmi akcióterv vállalásai közé tartozik az egyszer használatos műanyagtermékek kivezetése is, amely a múlt héten benyújtott törvényjavaslat alapján 2021 nyarán kezdődik – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az akciótervhez kapcsolódva megkezdték a hulladékgazdálkodási ágazat racionalizálásához szükséges intézkedések kidolgozását.

A közeljövőben induló lépések közül kiemelte, hogy július 1-jén megkezdődik az illegális hulladéklerakók felszámolása. Ugyancsak ekkortól hozzák létre a hulladékgazdálkodási hatóságot, amelynek feladata lesz egyebek között a hulladékgazdálkodási ágazat ellenőrzése.

Palkovics László kitért arra is, hogy radikálisan átalakítják a műanyagpalackok, fémdobozok és üvegek használatának rendszerét, lehetővé teszik azok visszaváltását, a tesztidőszak a tervek szerint jövő júliusban kezdődik.

Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta, hogy az iparági szereplők támogatását bíró ütemezés több felkészülési időt biztosít a technológiaváltáshoz, amelyet forrásokkal is ösztönöznek.
A munkahelyek megtartása érdekében így elkerülhető, hogy a hazai műanyagipari vállalatok működése ellehetetlenüljön – mondta.

 

Húszezer tonna olaj került két orosz folyóba

Jóváhagyta a szövetségű szintű rendkívüli állapot bevezetését Norilszkban szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután mintegy 20 ezer tonna dízelolaj folyt ki egy tartályból, egyebek között az Ambarka és a Daldikan folyóba.

A baleset pénteken történt, miután – a TASZSZ beszámolója szerint – egy személyautó ütközött az egyik olajtárolónak a Nornickel bányavállalthoz tartozó Norilszki-Tajmiri Energetikai Vállalat (NTEK) 3. hőerőművének területén. A tartály nyomásszigetelése megsérült, és tűz ütött ki, amelyet még aznap eloltottak. Senki nem sérült meg, és a gázüzemű erőmű működésében sem volt fennakadás, de az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közlése szerint mintegy 20 ezer tonna üzemanyag ömlött szét mintegy 350 négyzetkilométeren.

Jevgenyij Zinyicsev, a rendkívüli helyzetek kezeléséért felelős tárca vezetője szerdán arról számolt be Putyinnak, hogy a hőerőmű alkalmazottai két napig saját maguk próbálták kezelni a katasztrófát, nem hívtak segítségül mentőalakulatokat. Az elnök értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a hatóságok megkésve reagáltak a történtekre, amelyekről a közösségi médiából értesültek. Putyin utasította  a rendvédelmi szerveket, hogy vizsgálják ki a több tízmilliárd rubeles kárt okozó ügyet.

A főügyészség talaj- és vízszennyezés valamint a környezetvédelmi szabályok megsértése címén büntetőeljárást kezdeményezett. A hőerőmű üzemvezetőjét szerdán őrizetbe vették.

Az NTEK szerint a tároló a több mint 30 éves tartóoszlopok megsüllyedése miatt sérült meg. Zinyicsev szerdán szintén azt mondta, hogy a tartályban a nyomáscsökkenést az alapozás cölöpjeinek süllyedése okozta. Szergej Gyacsenko, a Nornickel első alelnöke úgy vélte, ez annak a következménye, hogy a talaj felolvadt az örök fagy övezetében.

Norilszkban és a Tajmir-félszigeten hétfőn helyi szintű rendkívüli állapotot vezettek be. Az NTEK közölte, hogy szakemberei több mint 100 tonna olajterméket szivattyúztak és gyűjtöttek össze. A baleset sújtotta területet vegykezelték és 780 tonna szennyezett talajt szállítottak el a helyszínről, az Ambarka folyó torkolatánál pedig feltartóztatták az úszó olajszennyeződést.

Az olaj terjedését a Norilszk-Pjaszinói ökoszisztémában keddre megállították, az ivóvízkészletek nem szennyeződtek. Az olajszennyezés felszámolásában részt vesz a murmanszki tengeri mentőszolgálat is. A Nornickel szerint 10-14 napba telhet, amíg az olajat kiemelik a Daldikan és az Ambarka folyóból.

A Roszprirodnadzor orosz állami természetvédelmi felügyelet becslése szerint mintegy 6 ezer tonnányi olaj került a talajba és további 15 ezer tonnányi a vizekbe.  A Greenpeace környezetvédő mozgalom arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint három évtizede ez volt a legsúlyosabb baleset az északi sarkvidéki övezetben, azóta, hogy az amerikai Exxon Valdez tartályhajó 1989 márciusában balesetet szenvedett Alaszka partjainál. Akkor 37 ezer tonna olaj folyt ki.

Az orosz WWF úgy vélekedett, hogy a katasztrófa hatása az állatvilágra évekig érezhető lesz még.

Településfásítási program indul

Településfásítási programot hirdet 500 millió forintos keretösszeggel az Agrárminisztérium a 10 ezer fő alatti lakosszámú településeknek, amelyek együttesen 12 ezer sorfát igényelhetnek térítésmentesen.

A programba, amelynek célja elsősorban a közterületek, valamint az óvoda- és iskolaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének fásítása, június 15-től július 31-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok, a településen működő állami, önkormányzati és egyházi intézmények, valamint a civil szervezetek.

A részletek az orszagfasitas.hu oldalon találhatók, a 12 ezer fát, valamint azok szállítását a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja a beérkezés sorrendjében, a készlet erejéig.

A fák kiszállítását ősszel és tavasszal végzik, az ültetéseket a helyi közösségek szervezik és bonyolítják le. Településenként minimum 10, maximum 30 fa igényelhető.

 

Kit jelölne a Felvidékről a Magyar Nyelvőr Díjra?

A hagyományokhoz híven idén is átadják a Magyar Nyelvőr Díjakat decemberben az Országházban. A Magyar Nyelvőr Alapítvány a Felvidékről is várja az arra érdemes személyek jelöléseit a nyelvor@magyarnyelvor.hu címen.

Az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló dekoratív díjat és az elismeréssel járó pénzjutalmat minden esztendőben olyan személyek kaphatják, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért és megőrzéséért a határon innen és túl. A Magyar Nyelvőr Díj díjazottjait három terület képviselői közül választja ki a Magyar Nyelvőr Alapítvány Kuratóriuma, a külhoni magyarok köréből, a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tesznek az alapítvány céljainak megvalósításáért.

A Felvidékről korábban díjat kapott

Vančoné Kremmer Ildikó, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének docense, a kar dékánhelyettese, aki a szociolingvisztika, a kétnyelvűség és a kisebbségi anyanyelv-pedagógia kiváló szakértője, valamint Szabómihály Gizella, aki óriási munkát végzett és végez a felvidéki magyarság körében a magyar kisebbségiek anyanyelvű ügyintézésének, nyelvi jogainak az érvényesítése terén. Munkássága nélkülözhetetlen a magyar – szlovák és szlovák – magyar szaknyelvi, közigazgatási fordítások módszertanának, a szaknyelvi terminológia kidolgozásának területén, az egyetemi szakfordítói képzésben és a közigazgatásbeli anyanyelvi jogokért való folyamatos küzdelemben. Számos felvidéki eseménynek (pl. az Implom József helyesírási verseny felvidéki fordulójának, nyitrai magyar szakos egyetemisták magyarországi képzésének) kiváló szervezője.

Környezetvédelmi honlap