A húsipar melegíti a Földet?

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (U.S. Department of Agriculture – USDA) 1997-es számításai szerint az Egyesült Államok húsipara 1,4 milliárd tonna szemetet termelt, ami 130-szorosa az amerikai emberek által termelt hulladéknak.

Az USDA számításai szerint a szarvasmarhák nevelése és feldolgozása során keletkezett metán egyenértékű 33 millió autónak a globális felmelegedésre gyakorolt hatásával. A szárazföld felületének 26%-a legelő. A legelők nagy része korábban erdő volt. A legelő a talajerózió melegágya, globálisan a földek 70%-a merült ki a túllegeltetés miatt. Az állattenyésztés, konkrétan a takarmánynak való öntözése használja fel a világ édesvíz-készletének nyolc százalékát. Egy kiló marhahús előállításához hét kiló kukorica kell – a szám az Egyesült Államokból származik, de nálunk is adnak kukoricát a marháknak, már ahol nem nyírták ki teljesen a tejipart. Attól függően, hogy tejre vagy húsra megy-e ki a játék, kukoricadarát vagy silót, kukoricaszár-tartalmú keveréket etetnek velük. Ezek nem olyan számok, mint például a bioetanolos fenntartható fejlődés, amivel sem érdemi fogyasztáscsökkenés nem érhető el az autóban, a szén-dioxid-mérlegét meg mindenki úgy számolja, ahogy jólesik. Az állattenyésztés rovására írható CO-kibocsátásról történetesen két adat van a köztudatban. A FAO 18%-ot ír, de azzal, hogy ez nagyobb, mint a bruttó közlekedési kibocsátás. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete 2006-ban adta ki Az állattenyésztés hosszú árnyéka című tanulmányát, ebben számoltak 18%-ot. Az 51% a Worldwatch Institute számításának végeredménye.

A washingtoni székhelyű, 1974-es alapítású, a fenntartható fejlődés kutatásával foglalkozó szervezet a Wikipedia szerint a tíz legfontosabb egyike. A Goodland-Anhang tanulmány száma úgy jön ki, hogy a FAO nem kalkulált például az állatok légzésével ( 8,7 millió tonna CO2), az állattenyésztési célú földhasználattal ( 2,7 millió tonna), alulbecsülte a metánt ( 5 millió tonna), 2002-es adatokat használt, miközben 2009-ig 12%-kal nőtt az ágazat. Évi 7,56 milliárd tonna CO2-höz képest tehát 32,6 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátás írható az állattenyésztés rovására, de ebben már a haszontevék is benne vannak. A világ 2007-ben hústermelési rekordot állított fel 284 millió tonna hússal, és az egy főre eső húsfogyasztás 1980 és 2020 között várhatóan megduplázódik. 

Összenemzeti vonat indul Csíksomlyóra

Jövőre újra zakatol a Csíksomlyói Búcsúra a pünkösdi zarándokvonat. Az egyik legnagyobb össznemzeti rendezvény különlegessége, hogy Madéfalván ünnepség keretében emlékeznek meg a székelység egyik legnagyobb tragédiájának 250. évfordulójáról.

Immár történelme van a Székelyföldre induló különvonatnak, mondta el a jövő évi rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón Mező Tibor az utazást szervező Kárpáteurópa utazási iroda ügyvezetője. Az első Székely Gyors 2008-ban indult útjára és a hatalmas érdeklődés nyomán 2010-ben csatlakozott hozzá a Csíksomlyó Expressz. Ez alatt az idő alatt sokezren jutottak el Székelyföldre, hogy ezen a különleges hangulatú túrán a székelyföldi magyarsággal együtt éljék át az összetartozás élményét. A két vonat egyesülésével jövőre az Össznemzeti Zarándokvonat viszi el az utasokat nemcsak a Csíksomlyóra, az ökumenikus búcsúra, de a többi szinte kultikus székely helyszínre is. A 16 kocsiból álló szerelvény elején a MÁV Hunyadi Mátyás képével díszített villanymozdonya halad majd, melyet a nem villamosított szakaszokon és a meredek hágókon és viaduktokon dízelmozdonyok segítenek majd.

A hangulat – mint eddig mindig – bensőséges és családias. A történelmi magyar tájakhoz Hoppál Bulcsú és népi zenekara ad majd autentikus zenei aláfestést tájegységenként. A Csíksomlyó expressz Szombathelyről indul az éjszakai órákban. Budapesten kapcsolják a szerelvényhez a Székely gyors kocsijait. A megállóhelyeken újabb és ujabb zarándokok szállhatnak fel a kultikus vonatra.

A sajtótájékoztatón a Madéfalvi önkormányzat képviseletében Csibi József ismertette a különleges programokat, melyeket a Madéfalvi veszedelem 250. évfordulója alkalmából szerveztek a zarándokoknak. Természetesen igazi székely vendégszeretet, különleges erdélyi ízek és a jóféle italok sem hiányozhatnak a túráról, mely során a résztvevők egészen az Ezeréves határon álló, felújított 30. számú MÁV őrházig. Az igazán feledhetetlen élményt a családi panziók vendégszeretete és a búcsú felemelő hangulata is garantálja majd.

Kizöldül az Antarktisz?

A Déli-sarkvidéken fa nem nő, és a lágyszárú virágzó növények közül is csak kétféle tudta megvetni lábát: az antarktiszi sédbúza és a felemás virágú szegfű. ELőbbi a globális felmelegedésnek köszönhetően feltűnően jól érzi magát.

Ausztrál és brit kutatások szerint – bár a Déli-sarkon mindössze két virágzó növény terem meg, az egyik, az antarktiszi sédbúza az elmúlt ötven évben terjeszkedni kezdett a klímaváltozás eredményeképpen.

A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a sédbúza előnyére fordítja a talaj felmelegedésekor felszabaduló nitrogént. Ez a szuperhatékony folyamat, mely lehetővé teszi a növény kifejlődését a rövid antarktiszi nyár alatt, segíthet új típusú trágyák kifejlesztésében.

Különleges nemzetközi elismerés a noszvaji Oxigén Hotelnek

Különleges elismerésben részesült a 2012-ben megnyílt noszvaji Oxigén Hotel & Zen Spa szálloda. A csodálatos természetes környezetben fekvő, különleges hangulatú szállodát a rangos International Hotel Awards választotta a Legszebb Új Építésű Hotelnek.

Az International Hotel Awards minden évben meghirdeti a legjobb szállodák és vendéglátóipari vállalatok világméretű versenyét, melyben 17 kategóriában ítélnek oda rangos díjakat. 2013-ban a szakmai zsűri a noszvaji hotelt ítélte legjobbnak a „The Best New Small Hotel Construction & Design” kategóriában.

Az ünnepélyes díjátadáson Dr. Nyitray Zsolt a térség országgyűlési képviselője a hazai turizmus fejlesztésének fontos elismeréseként értékelte az Oxigén Hotel & Zen Spa számára most odaítélt díjat. Kiemelte, hogy Észak-Magyarország turizmusa ma már az országos átlag duplájával növekedik és ebben nagy szerepet játszanak a részben uniós forrásokból megvalósuló olyan fejlesztések, mint a tavaly megnyílt noszvaji szálloda.

A turizmus nemzetközi trendjeinek megfelelve a fejlesztés és a tervezés során különös hangsúlyt kapott az egyéni arculat és a funkció harmóniájának megteremtése. Az egykori kastély megőrizte angolos eleganciáját, miközben az új funkcióknak és a családi turizmus különleges igényeinek is megfelel.

Mint Farkas Tamás tulajdonos elmondta, a középpontban már a tervezés időszakában is a gyerekbarát funkció megteremtését állították, amit Varró Zoltán tervező és designer ültetett át a gyakorlatba.

A hotel belsőépítészeti koncepciója az új épületben rejlő kettősséget ötvözi. Egyszerre él itt egy 19. századi kúria bája és a modern keleties kultúra letisztultsága. Ez a kettősség párosult a természeti környezet szépségével és a kristálytiszta noszvaji levegővel, a tájegység különleges boraival és gasztronómiájával.

A nívós nemzetközi elismerés mellett másik két díj átadására sor került a rendezvényen. Az Oxigén Hotel az ország legnépszerűbb szálláshelyei között évente megrendezett versenyben harmadik lett és emellett Ingatlanfejlesztési nívódíjban is részesült.

Párizs nem kér a régi autókból

Ha Párizsban nem csökken 2015-re legalább harminc százalékkal a légszennyezettség, az Európai Unió akár 100 millió eurós bírságot is kivethet a francia fővárosra a törvények be nem tartása miatt.

Ennek elkerülésére Bertrand Delanoë, Párizs polgármestere javaslatára 2014 szeptemberétől ki lennének tiltva a Péripherique körgyűrűn belüli zónából az öreg járművek. A személyautóknál 17 én, a buszoknál teherautóknál 18 év, a motorkerékpároknál 8 év lenne az életkor-határ.Az indoklás szerint ezek a legszennyezőbb járművek levegőbe kerülő károsanyag és zaj szempontjából, ezért ezzel a lépéssel lehetne a leggyorsabban a legnagyobb javulást elérni. Kivétel nem lenne, nincs fizető övezet, és veteránautók se hajthatnak már be erre a területre – ami minden bizonnyal érzékenyen érintené a Párizsi Vásárvárosban megrendezett Autoretro kiállítást. A szocialista párt, aminek tagja a polgármester is, azt ígéri, hogy megfelelő támogatási (valószínűleg roncsprémium-szerű megoldásról lenne szó) rendszert dolgoznak ki azoknak az autócseréjére, akiket hátrányosan érint a dolog. Kérdés, hogy a jelenlegi válság idején hány kispénzű párizsi lakos vág bele autócserébe. A teherautók számára egyébként fizetős lenne a tervezet értelmében a körgyűrűn belülre való behajtás, és az ott jelenleg megengedett 80 km/órás sebességhatárt is 70 km/órára csökkentik. Elképzelhető, hogy a tervezett szigorítás se lesz elég a kitűzött célok elérésére, mivel a felmérések szerint mindössze a járművek 3-4 százaléka esik a kérdéses csoportba, a fő problémát inkább az okozza, hogy a járművek többsége (több, mint 60 százalék) dízel üzemű, amelyek rengeteg kormot eregetnek a levegőbe. Ennek ellensúlyozására már régóta működik bér-bicikli szolgáltatás a városban, és tavaly indult be az Autolib rendszer, mely elektromos- bérautókat kínál közlekedésre. 

Új szelek fújnak Ukrajnában

Újabb nagy üzletet kötött a szélkerék-gyártó dán Vestas-cég az egyre erősödő ukrán piacon.

A Dtek ukrán cég 35, V112-3,0. MW-os turbinát rendelt a Botievo-projekt második szakaszához, amely Zaporozsje körzetében, a Dnyepr folyó bal partján terül el. Ha a terv elkészül, a maga 195 MW-os teljesítményével Ukrajna legnagyobb szélerőműve lesz. 2012 őszén a Vestas már felállított és üzembe helyezett 30 ugyanilyen típusú szélgenerátort. Az új megrendelés része egy VestasOnline Business SCADA (Ellenőrző rendszer és adatbázis) felszerelése, valamint szélpark karbantartása is. A turbinákat a cég 2013 végéig szállítja és 2014 nyarán helyezik üzembe őket.

(Aiolus News) 

Környezetvédelmi honlap