Új szelek fújnak Ukrajnában

Újabb nagy üzletet kötött a szélkerék-gyártó dán Vestas-cég az egyre erősödő ukrán piacon.

A Dtek ukrán cég 35, V112-3,0. MW-os turbinát rendelt a Botievo-projekt második szakaszához, amely Zaporozsje körzetében, a Dnyepr folyó bal partján terül el. Ha a terv elkészül, a maga 195 MW-os teljesítményével Ukrajna legnagyobb szélerőműve lesz. 2012 őszén a Vestas már felállított és üzembe helyezett 30 ugyanilyen típusú szélgenerátort. Az új megrendelés része egy VestasOnline Business SCADA (Ellenőrző rendszer és adatbázis) felszerelése, valamint szélpark karbantartása is. A turbinákat a cég 2013 végéig szállítja és 2014 nyarán helyezik üzembe őket.

(Aiolus News) 

Napelemsejt fából

Vége az üvegnek és a műanyagnak, a legújabb trend szerint a szerves napelemsejthez fenntarthatóbb és környezetbarátabb nyersanyagok szükségeltetnek a jövőben.

A Georgia Institute of Technology és a Purdue University közös kutatásainak célja, hogy olyan hatékonyabb napelem-kereteket hozzanak létre, amelyet a fákból, pontosabban a növények cellulóz-anyagából nyernek. A kutatás révén eljutottak cellulóz-nanokristály (CNC) szubsztrátumig, amelyeknek könnyű a reciklálása. Ezek a keretek, amelyek optikailag átlátszóak, könnyedén átengedik a fényt, mielőtt az áthatolna egy nagyon vékony szerves félvezetőn, és semmiképpen sem károsítják a napelemsejt hatékonyságát. Ráadásul a cellulóz-nanokristályok biológiaiak lebomlanak a vízben. A reciklálási folyamat során, a mérnökök szerint a napsejteket egyszerűen vízbe lehet meríteni természetes hőmérsékleten néhány percen belül a szubsztrátum feloldódik, és az egységet könnyedén elemeire lehet bontani. „A napelem-technológia szerves szubsztrátumai egyre fejlettebbek és hatékonyabbak lesznek – mondta Bernard Kippelen, a Georgia Tech Kippelen professzora, a kísérlet vezetője – de a szerves napsejteknek reciklálhatókká kell válniuk, mert különben, miközben megoldunk egy problémát, a fosszilis tüzelőanyagtól való függőséget, egy újabbat teremtünk.” A tudósok célja, hogy az első prototípus fényátalakítási hatékonyságát a jelenlegi 2,7 %-ról 10 %-ra növeljék. (Aiolus News)

Intelligens város az északi sarkkörön túl

Hamarosan az Északi-sarkkörnek is meglesz a maga Smart City-je. A finn kormány 1,8 milliárd eurót fektet be, hogy a 65. szélességi fokon fekvő Oulu városát olyan „intelligens modellé” alakítsa át, amely referenciául szolgálhat az extrém földrajzi környezetben fekvő településeknek.

A tervek szerint 2035-ig Ouluban kiépítenek egy intelligens energia-elosztó hálózatot, megújuló energiát termelő létesítményekkel, víz- és szemétrecikláló rendszert, de beruházásokat terveznek a fenntartható közlekedésbe és az épületek energetikai átalakításába. A Smart Cityhoz vezető út első lépése Hiukkavaara villanegyed átalakítása, amely 7 kilométerre fekszik a városközponttól. Tízezer magas hatékonyságú lakóegységet, 1800 új munkahelyet terveznek, és remélik, hogy 40 ezer új lakost vonzanak a városba. A cél emelni Hiukkavaara polgárainak életminőségét, az energetikai és ökológiai szempontok figyelembe vételével. A már említett terveken és szempontokon túl növelni kívánják a zöld területeket, új városi kertek telepítésével; olyan kollektív struktúrákat hoznának létre, amelyek bármilyen meteorológiai körülmények között képesek az emberek fogadására, hogy elősegítsék a szociális kapcsolatokat; olyan szintre fejlesszék a városi mobilitási lehetőségeket, hogy a lakosság télen is hagyatkozhasson a tömegközlekedésre.

(Aiolus News)

Szélturbinák a Temzénél

175 szélturbinából összeállt a világ jelenlegi legnagyobb offshore szélparkja. A 630 MW összteljesítményű „London Array” szélerőmű-park évente 900 ezer tonnával csökkentheti a világ széndioxid-kibocsátását, miközben félmillió lakossági áramfogyasztó igényeit képes kielégíteni.

A Temze torkolatában épített technológia Siemens alapokra támaszkodik: a német cég szállította a 120 méter átmérűjű rotorokat, a generátorokat és a tengeralatti kábeleket, és ők adják a rendszert felügyelő személyzetet is. Ezen felül a szigetország elektromos hálózatába kapcsolhatóságot is a német cég garantálja, és öt éves üzemeltetési kötelezettséget is vállaltak a világ legnagyobb, nem szárazföldön álló és működő szélparkjára. Magyarországon jelenleg 329 MW szélenergiakapacitást telepítettek. Hazánkban egyetlen alkalommal, 2006-ban osztottak ki kapacitást, ez (330 MW) épült meg. 

Csak iszunk, de nem gyűjtünk szelektíven

A magyar háztartások évente kb. 125 darab italos kartondobozt használnak el. Ebből 21%, azaz mintegy 26 kartondoboz kerül szelektíven visszagyűjtésre és újrahasznosításra. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban 35-40, de egyes tagállamokban eléri a 65 darabot is.

Eltérő rendszerességgel, de immár a magyar lakosság 55%-a gyűjti szelektíven az italos kartondoboz hulladékot, noha ennél jóval nagyobb arány, 89% tudja, hogy ez a csomagolási hulladék újrahasznosítható – derült ki Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából, a GfK Piackutató Intézet által készített lakossági felméréséből. A kutatás arra keresett választ, hogy a lakosság szelektíven gyűjthetőnek tartja-e az italos kartondobozokat, tudják-e, melyik hulladékgyűjtő edénybe kell dobni őket és milyen mennyiségben gyűjtik szelektíven e hulladéktípust. A kutatás legfontosabb megállapítása az, hogy habár az italos kartondobozokat szelektíven gyűjtők köre a korábbi évekhez viszonyítva nőtt, a gyűjtés alacsony gyakorisága miatt, a Magyarországon visszagyűjtött és újrahasznosított mennyiség még mindig az EU tagállamok átlaga alatt van. Még mindig találkozni azzal a tévhittel, hogy ez a csomagolástípus, anyagösszetétele miatt, nem gyűjthető szelektíven vagy nehezen hasznosítható újra. A korábbi és a jelenlegi felmérés eredményei szerint a lakosság egyre növekvő hányada, immár 89%-a véli szelektíven gyűjthetőnek a tejes és gyümölcsleves dobozokat, miközben 6%-ra csökkent azok aránya, akik szerint ezen csomagolás nem gyűjthető szelektíven, 5% pedig továbbra is bizonytalan hova is dobja. Nyugat-Dunántúlon gyűjtik a legtöbben Összességében – a megkérdezettek saját bevallása szerint – a lakosság 55%-a gyűjti szelektíven ezt a hulladéktípust. Regionális összehasonlításban a Nyugat-Dunántúlon élők bizonyultak a leginkább környezettudatosnak. Az itt élők 68%-a, az Észak-Alföld régió lakosságának 66%-a, míg Pest megye lakosságának 59%-a vesz részt a szelektálásban, jellemzően hetente egy, vagy havonta 1-2 alkalommal. A gyűjtési hajlandóság Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, ahol mindössze a lakosság 45 illetve 41%-a vesz részt e hulladék elkülönített gyűjtésében, alacsony rendszerességgel. 

Katasztrofális a kínai levegő

A kínai meteorológiai hivatal a hét elején hozta nyilvánosságra, hogy az ország szén-dioxid koncentrációja két évvel ezelőtt elérte a 392,2 ppm-et, (0,392 térfogatszázalék). A kínai statisztikákból kiderül, hogy 2011-ben a károsanyag-kibocsátás minden téren rekordot ért el.

Kína a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója. 2006-ban előzte meg a kibocsátás akkori éllovasát, az Egyesült Államokat. Kína a becslések szerint 2015-re az USA kibocsátásának másfélszeresét eresztheti a levegőbe. A jelenlegi ötéves terv (2011-2015) célkitűzése, hogy a GDP egy egységére jutó károsanyag-kibocsátása az évtized közepéig a 2010-es szinthez képest 17 százalékkal csökkenjen, és a nem hagyományos energiaforrásokból származó energia aránya 11,4 százalékra nőjön. A központi kormány azt ígéri, hogy a GDP-arányos kibocsátást – a 2005-ös szintet alapul véve – 40-45 százalékkal csökkenti az évtized végéig, emellett pedig a megújuló energiák részarányát a teljes energiafelhasználáson belül 15 százalékra növeli. A célok teljesítését illetően a szakértők pesszimisták. A kínai vezetés által kiadott tavalyi, a globális felmelegedés hatásait és költségeit részletező jelentés is kiemelte, hogy az ország károsanyag-kibocsátásának érdemi csökkenése 2030-ig nem valószínű, ami már az évtized közepére élelem- és vízhiányhoz, az átlaghőmérséklet emelkedéséhez, valamint gyakori áradásokhoz vezethet. A magas károsanyag-kibocsátásért elsősorban az emberi tevékenység okolható. A szennyező anyagok főleg az ipari üzemekből, gyárakból és a gépjárművekből származnak, amihez Kínában a jelentős mértékű szénégetés is hozzájárul; számos vidéki területen ez a legelterjedtebb fűtőanyag. 

Környezetvédelmi honlap