Százezer denevér pusztult el – tragikus hőhullám Ausztráliában

A földet és a fákat mindenütt az állatok teteme borítja, a tájkép Alfred Hitchcock filmjeinek hangulatára emlékeztet. Az élő állatok az emberre is veszélyesek.

Hozzávetőleg százezer denevér hullott alá az égből és pusztult el az Ausztráliát sújtó hőhullám miatt az ország Queensland szövetségi államában, annak is elsősorban a délkeleti részén. “Szörnyűséges, kegyetlen módja ez a halálnak” – mondta Louise Saunders környezetvédő a The Courier Mail című helyi újságnak, hozzátéve, hogy 43 Celsius-fok felett a denevérek nem tudnak a levegőben maradni, ők pedig csak annyit tudnak tenni, hogy elaltatják azokat a példányokat, amelyek halálukon vannak.

Közegészségügyi szakemberek arra figyelmeztették a queenslandi lakosokat, hogy a vírusveszélyek miatt ne nyúljanak a denevérekhez, amelyek közül a még életben lévők haraphatnak vagy karmolhatnak. Így is 16 ember szorult orvosi ellátásra, mert nem fogadta meg a tanácsot.

Az állatok tetemeinek bűze már az olyan nagyvárosok lakóit is zavarja, mint Brisbane. A hatóságok szemétgyűjtőket helyeztek ki, hogy abba gyűjtsék a sok ezernyi döglött denevért.
Természetvédők attól tartanak, hogy a hőhullám katasztrofális hatással lehet az állam vadvilágára.

Elolvad az Antarktisz?

Katasztrofális éghajlatváltozást jósol egy tanulmány 2100-ra. A kevesebb felhő miatt az eddig gondoltnál is nagyobb erejű lehet a globális felmelegedés. Az évszázad végére 4 fokkal is megemelkedhet az átlaghőmérséklet.

Egy új modell szerint 2100-re 4 Celsius-fokkal is emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete, ami kétszer akkora, mint amit eddig veszélyesnek gondoltak – írt egy frissen megjelent tanulmányról a Guardian.

A felhőzet adatait nagyobb súllyal figyelembe véve a globális felmelegedés nagyobb erejű lesz, mint eddig várták  A modell abban tér el leginkább az eddigiektől, hogy a felhőzet változásának a dinamikáját is figyelembe veszik. A kutatás szerint a melegedő Földön egyre kevesebb lesz a felhő, ami azért gond, mert a felhőzet a napsugarak jelentős részét visszaveri az űrbe. A kevesebb felhő így nagyobb besugárzással jár, ami még jobban melegíti a bolygó felszínét.

“A 4 Celsius-fok inkább katasztrófa, mint egyszerű veszély” – mondta a kutatást vezető Steven Sherwood professzor a Guardiannek. Elmondása szerint ez nagyon nehézzé, vagy akár lehetetlenné is tenné az élet fennmaradását a trópusokon, továbbá biztosan elolvasztaná Grönland jégtakaróját és az Antarktisz jegének egy részét, ami pedig a vízszint több méteres emelkedésével járna.

Szemét kilátással, vagyis templom sörösüvegekből

Mit tehet az ember a szeméttel? Akár bele is költözhet, ha van elég türelme és fantáziája. Templom sörösüvegből, ház konzervdobozból. Ha nincs a közelben szelektív hulladékgyűjtő más módon is felhasználható a hulladék.

Mi a különleges ebben a templomban? Az, hogy Thaiföldön készítették egymillió sörösüvegből. Természetes fényt is kap, hisz az üvegek átlátszóak, és beszűrődik a fény. Közel ötvenezer konzervdobozt használt fel John Milkovischtexasi nyugdíjas, hogy felépítse házát. Már csak a rozsdásodás ellen kell harcolnia. Roncstelepről szedte össze háza elemeit egy kanadai környezettudatos és kreatív polgár hogy Torontótól 90 percre, ebben az idilli környezetben építetse fel álmai házát. Másfajta építőanyagból is van bőven! Évente millió gumiabroncs landol a hulladéklerakókban Az már újrahasznosítása megoldott, hisz autópálya építéseken, játszótereken hasznosítják. Mivel hihetetlenül szilárd anyag, télen hővisszatartó, nyáron hőszigetelő, ezért tökéletes anyag egy ház felépítésére. A kerítés sem kolbászból van ám..

Pusztulnak a mangroveerdők

Még a trópusi erdőknél is gyorsabban pusztulnak a mangroveerdők. Ez komoly természeti katasztrófával fenyeget.

Az eddig becsültnél 12 százalékkal kisebb a világ mangroveerdőinek területe. Erről az amerikai földtani intézet és a NASA új műholdképei szolgáltak bizonyítékkal. Global Ecology and Biogeography című tudományos folyóirat ismerteti az adatokat. Lényegében Bajorország kétszerese tünt el az elmúlt években.

mangroveerdok

A mangroveerdők fákból, pálmákból és cserjékből állnak, és az Egyenlítő mentén, a szubtrópusi éghajlati övben nőnek. Jól alkalmazkodnak az extrém környezeti körülményekhez, a magas sótartalomhoz és a pokoli hőséghez is. Napjainkra csak a korábbi területek felét borítja mangroveerdő, és ezek közül sok rossz állapotban van. 

A mangroveerdők védelmet nyújtanak a partoknak a tornádók és a cunamik ellen, ezért nagyon fontos szerepük van – mutatott rá a szakember. A megmaradt mangroveerdők 118 országban terülnek el, ezek 42 százaléka Ázsiában van, Afrikában 21, Észak- és Közép-Amerikában 15, Óceániában 12, Dél-Amerikában az erdők 11 százaléka található.

A húsipar melegíti a Földet?

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (U.S. Department of Agriculture – USDA) 1997-es számításai szerint az Egyesült Államok húsipara 1,4 milliárd tonna szemetet termelt, ami 130-szorosa az amerikai emberek által termelt hulladéknak.

Az USDA számításai szerint a szarvasmarhák nevelése és feldolgozása során keletkezett metán egyenértékű 33 millió autónak a globális felmelegedésre gyakorolt hatásával. A szárazföld felületének 26%-a legelő. A legelők nagy része korábban erdő volt. A legelő a talajerózió melegágya, globálisan a földek 70%-a merült ki a túllegeltetés miatt. Az állattenyésztés, konkrétan a takarmánynak való öntözése használja fel a világ édesvíz-készletének nyolc százalékát. Egy kiló marhahús előállításához hét kiló kukorica kell – a szám az Egyesült Államokból származik, de nálunk is adnak kukoricát a marháknak, már ahol nem nyírták ki teljesen a tejipart. Attól függően, hogy tejre vagy húsra megy-e ki a játék, kukoricadarát vagy silót, kukoricaszár-tartalmú keveréket etetnek velük. Ezek nem olyan számok, mint például a bioetanolos fenntartható fejlődés, amivel sem érdemi fogyasztáscsökkenés nem érhető el az autóban, a szén-dioxid-mérlegét meg mindenki úgy számolja, ahogy jólesik. Az állattenyésztés rovására írható CO-kibocsátásról történetesen két adat van a köztudatban. A FAO 18%-ot ír, de azzal, hogy ez nagyobb, mint a bruttó közlekedési kibocsátás. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete 2006-ban adta ki Az állattenyésztés hosszú árnyéka című tanulmányát, ebben számoltak 18%-ot. Az 51% a Worldwatch Institute számításának végeredménye.

A washingtoni székhelyű, 1974-es alapítású, a fenntartható fejlődés kutatásával foglalkozó szervezet a Wikipedia szerint a tíz legfontosabb egyike. A Goodland-Anhang tanulmány száma úgy jön ki, hogy a FAO nem kalkulált például az állatok légzésével ( 8,7 millió tonna CO2), az állattenyésztési célú földhasználattal ( 2,7 millió tonna), alulbecsülte a metánt ( 5 millió tonna), 2002-es adatokat használt, miközben 2009-ig 12%-kal nőtt az ágazat. Évi 7,56 milliárd tonna CO2-höz képest tehát 32,6 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátás írható az állattenyésztés rovására, de ebben már a haszontevék is benne vannak. A világ 2007-ben hústermelési rekordot állított fel 284 millió tonna hússal, és az egy főre eső húsfogyasztás 1980 és 2020 között várhatóan megduplázódik. 

Összenemzeti vonat indul Csíksomlyóra

Jövőre újra zakatol a Csíksomlyói Búcsúra a pünkösdi zarándokvonat. Az egyik legnagyobb össznemzeti rendezvény különlegessége, hogy Madéfalván ünnepség keretében emlékeznek meg a székelység egyik legnagyobb tragédiájának 250. évfordulójáról.

Immár történelme van a Székelyföldre induló különvonatnak, mondta el a jövő évi rendezvényt beharangozó sajtótájékoztatón Mező Tibor az utazást szervező Kárpáteurópa utazási iroda ügyvezetője. Az első Székely Gyors 2008-ban indult útjára és a hatalmas érdeklődés nyomán 2010-ben csatlakozott hozzá a Csíksomlyó Expressz. Ez alatt az idő alatt sokezren jutottak el Székelyföldre, hogy ezen a különleges hangulatú túrán a székelyföldi magyarsággal együtt éljék át az összetartozás élményét. A két vonat egyesülésével jövőre az Össznemzeti Zarándokvonat viszi el az utasokat nemcsak a Csíksomlyóra, az ökumenikus búcsúra, de a többi szinte kultikus székely helyszínre is. A 16 kocsiból álló szerelvény elején a MÁV Hunyadi Mátyás képével díszített villanymozdonya halad majd, melyet a nem villamosított szakaszokon és a meredek hágókon és viaduktokon dízelmozdonyok segítenek majd.

A hangulat – mint eddig mindig – bensőséges és családias. A történelmi magyar tájakhoz Hoppál Bulcsú és népi zenekara ad majd autentikus zenei aláfestést tájegységenként. A Csíksomlyó expressz Szombathelyről indul az éjszakai órákban. Budapesten kapcsolják a szerelvényhez a Székely gyors kocsijait. A megállóhelyeken újabb és ujabb zarándokok szállhatnak fel a kultikus vonatra.

A sajtótájékoztatón a Madéfalvi önkormányzat képviseletében Csibi József ismertette a különleges programokat, melyeket a Madéfalvi veszedelem 250. évfordulója alkalmából szerveztek a zarándokoknak. Természetesen igazi székely vendégszeretet, különleges erdélyi ízek és a jóféle italok sem hiányozhatnak a túráról, mely során a résztvevők egészen az Ezeréves határon álló, felújított 30. számú MÁV őrházig. Az igazán feledhetetlen élményt a családi panziók vendégszeretete és a búcsú felemelő hangulata is garantálja majd.

Kizöldül az Antarktisz?

A Déli-sarkvidéken fa nem nő, és a lágyszárú virágzó növények közül is csak kétféle tudta megvetni lábát: az antarktiszi sédbúza és a felemás virágú szegfű. ELőbbi a globális felmelegedésnek köszönhetően feltűnően jól érzi magát.

Ausztrál és brit kutatások szerint – bár a Déli-sarkon mindössze két virágzó növény terem meg, az egyik, az antarktiszi sédbúza az elmúlt ötven évben terjeszkedni kezdett a klímaváltozás eredményeképpen.

A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a sédbúza előnyére fordítja a talaj felmelegedésekor felszabaduló nitrogént. Ez a szuperhatékony folyamat, mely lehetővé teszi a növény kifejlődését a rövid antarktiszi nyár alatt, segíthet új típusú trágyák kifejlesztésében.

Környezetvédelmi honlap