Különleges nemzetközi elismerés a noszvaji Oxigén Hotelnek

Különleges elismerésben részesült a 2012-ben megnyílt noszvaji Oxigén Hotel & Zen Spa szálloda. A csodálatos természetes környezetben fekvő, különleges hangulatú szállodát a rangos International Hotel Awards választotta a Legszebb Új Építésű Hotelnek.

Az International Hotel Awards minden évben meghirdeti a legjobb szállodák és vendéglátóipari vállalatok világméretű versenyét, melyben 17 kategóriában ítélnek oda rangos díjakat. 2013-ban a szakmai zsűri a noszvaji hotelt ítélte legjobbnak a „The Best New Small Hotel Construction & Design” kategóriában.

Az ünnepélyes díjátadáson Dr. Nyitray Zsolt a térség országgyűlési képviselője a hazai turizmus fejlesztésének fontos elismeréseként értékelte az Oxigén Hotel & Zen Spa számára most odaítélt díjat. Kiemelte, hogy Észak-Magyarország turizmusa ma már az országos átlag duplájával növekedik és ebben nagy szerepet játszanak a részben uniós forrásokból megvalósuló olyan fejlesztések, mint a tavaly megnyílt noszvaji szálloda.

A turizmus nemzetközi trendjeinek megfelelve a fejlesztés és a tervezés során különös hangsúlyt kapott az egyéni arculat és a funkció harmóniájának megteremtése. Az egykori kastély megőrizte angolos eleganciáját, miközben az új funkcióknak és a családi turizmus különleges igényeinek is megfelel.

Mint Farkas Tamás tulajdonos elmondta, a középpontban már a tervezés időszakában is a gyerekbarát funkció megteremtését állították, amit Varró Zoltán tervező és designer ültetett át a gyakorlatba.

A hotel belsőépítészeti koncepciója az új épületben rejlő kettősséget ötvözi. Egyszerre él itt egy 19. századi kúria bája és a modern keleties kultúra letisztultsága. Ez a kettősség párosult a természeti környezet szépségével és a kristálytiszta noszvaji levegővel, a tájegység különleges boraival és gasztronómiájával.

A nívós nemzetközi elismerés mellett másik két díj átadására sor került a rendezvényen. Az Oxigén Hotel az ország legnépszerűbb szálláshelyei között évente megrendezett versenyben harmadik lett és emellett Ingatlanfejlesztési nívódíjban is részesült.

Párizs nem kér a régi autókból

Ha Párizsban nem csökken 2015-re legalább harminc százalékkal a légszennyezettség, az Európai Unió akár 100 millió eurós bírságot is kivethet a francia fővárosra a törvények be nem tartása miatt.

Ennek elkerülésére Bertrand Delanoë, Párizs polgármestere javaslatára 2014 szeptemberétől ki lennének tiltva a Péripherique körgyűrűn belüli zónából az öreg járművek. A személyautóknál 17 én, a buszoknál teherautóknál 18 év, a motorkerékpároknál 8 év lenne az életkor-határ.Az indoklás szerint ezek a legszennyezőbb járművek levegőbe kerülő károsanyag és zaj szempontjából, ezért ezzel a lépéssel lehetne a leggyorsabban a legnagyobb javulást elérni. Kivétel nem lenne, nincs fizető övezet, és veteránautók se hajthatnak már be erre a területre – ami minden bizonnyal érzékenyen érintené a Párizsi Vásárvárosban megrendezett Autoretro kiállítást. A szocialista párt, aminek tagja a polgármester is, azt ígéri, hogy megfelelő támogatási (valószínűleg roncsprémium-szerű megoldásról lenne szó) rendszert dolgoznak ki azoknak az autócseréjére, akiket hátrányosan érint a dolog. Kérdés, hogy a jelenlegi válság idején hány kispénzű párizsi lakos vág bele autócserébe. A teherautók számára egyébként fizetős lenne a tervezet értelmében a körgyűrűn belülre való behajtás, és az ott jelenleg megengedett 80 km/órás sebességhatárt is 70 km/órára csökkentik. Elképzelhető, hogy a tervezett szigorítás se lesz elég a kitűzött célok elérésére, mivel a felmérések szerint mindössze a járművek 3-4 százaléka esik a kérdéses csoportba, a fő problémát inkább az okozza, hogy a járművek többsége (több, mint 60 százalék) dízel üzemű, amelyek rengeteg kormot eregetnek a levegőbe. Ennek ellensúlyozására már régóta működik bér-bicikli szolgáltatás a városban, és tavaly indult be az Autolib rendszer, mely elektromos- bérautókat kínál közlekedésre. 

Új szelek fújnak Ukrajnában

Újabb nagy üzletet kötött a szélkerék-gyártó dán Vestas-cég az egyre erősödő ukrán piacon.

A Dtek ukrán cég 35, V112-3,0. MW-os turbinát rendelt a Botievo-projekt második szakaszához, amely Zaporozsje körzetében, a Dnyepr folyó bal partján terül el. Ha a terv elkészül, a maga 195 MW-os teljesítményével Ukrajna legnagyobb szélerőműve lesz. 2012 őszén a Vestas már felállított és üzembe helyezett 30 ugyanilyen típusú szélgenerátort. Az új megrendelés része egy VestasOnline Business SCADA (Ellenőrző rendszer és adatbázis) felszerelése, valamint szélpark karbantartása is. A turbinákat a cég 2013 végéig szállítja és 2014 nyarán helyezik üzembe őket.

(Aiolus News) 

Napelemsejt fából

Vége az üvegnek és a műanyagnak, a legújabb trend szerint a szerves napelemsejthez fenntarthatóbb és környezetbarátabb nyersanyagok szükségeltetnek a jövőben.

A Georgia Institute of Technology és a Purdue University közös kutatásainak célja, hogy olyan hatékonyabb napelem-kereteket hozzanak létre, amelyet a fákból, pontosabban a növények cellulóz-anyagából nyernek. A kutatás révén eljutottak cellulóz-nanokristály (CNC) szubsztrátumig, amelyeknek könnyű a reciklálása. Ezek a keretek, amelyek optikailag átlátszóak, könnyedén átengedik a fényt, mielőtt az áthatolna egy nagyon vékony szerves félvezetőn, és semmiképpen sem károsítják a napelemsejt hatékonyságát. Ráadásul a cellulóz-nanokristályok biológiaiak lebomlanak a vízben. A reciklálási folyamat során, a mérnökök szerint a napsejteket egyszerűen vízbe lehet meríteni természetes hőmérsékleten néhány percen belül a szubsztrátum feloldódik, és az egységet könnyedén elemeire lehet bontani. „A napelem-technológia szerves szubsztrátumai egyre fejlettebbek és hatékonyabbak lesznek – mondta Bernard Kippelen, a Georgia Tech Kippelen professzora, a kísérlet vezetője – de a szerves napsejteknek reciklálhatókká kell válniuk, mert különben, miközben megoldunk egy problémát, a fosszilis tüzelőanyagtól való függőséget, egy újabbat teremtünk.” A tudósok célja, hogy az első prototípus fényátalakítási hatékonyságát a jelenlegi 2,7 %-ról 10 %-ra növeljék. (Aiolus News)

Intelligens város az északi sarkkörön túl

Hamarosan az Északi-sarkkörnek is meglesz a maga Smart City-je. A finn kormány 1,8 milliárd eurót fektet be, hogy a 65. szélességi fokon fekvő Oulu városát olyan „intelligens modellé” alakítsa át, amely referenciául szolgálhat az extrém földrajzi környezetben fekvő településeknek.

A tervek szerint 2035-ig Ouluban kiépítenek egy intelligens energia-elosztó hálózatot, megújuló energiát termelő létesítményekkel, víz- és szemétrecikláló rendszert, de beruházásokat terveznek a fenntartható közlekedésbe és az épületek energetikai átalakításába. A Smart Cityhoz vezető út első lépése Hiukkavaara villanegyed átalakítása, amely 7 kilométerre fekszik a városközponttól. Tízezer magas hatékonyságú lakóegységet, 1800 új munkahelyet terveznek, és remélik, hogy 40 ezer új lakost vonzanak a városba. A cél emelni Hiukkavaara polgárainak életminőségét, az energetikai és ökológiai szempontok figyelembe vételével. A már említett terveken és szempontokon túl növelni kívánják a zöld területeket, új városi kertek telepítésével; olyan kollektív struktúrákat hoznának létre, amelyek bármilyen meteorológiai körülmények között képesek az emberek fogadására, hogy elősegítsék a szociális kapcsolatokat; olyan szintre fejlesszék a városi mobilitási lehetőségeket, hogy a lakosság télen is hagyatkozhasson a tömegközlekedésre.

(Aiolus News)

Szélturbinák a Temzénél

175 szélturbinából összeállt a világ jelenlegi legnagyobb offshore szélparkja. A 630 MW összteljesítményű „London Array” szélerőmű-park évente 900 ezer tonnával csökkentheti a világ széndioxid-kibocsátását, miközben félmillió lakossági áramfogyasztó igényeit képes kielégíteni.

A Temze torkolatában épített technológia Siemens alapokra támaszkodik: a német cég szállította a 120 méter átmérűjű rotorokat, a generátorokat és a tengeralatti kábeleket, és ők adják a rendszert felügyelő személyzetet is. Ezen felül a szigetország elektromos hálózatába kapcsolhatóságot is a német cég garantálja, és öt éves üzemeltetési kötelezettséget is vállaltak a világ legnagyobb, nem szárazföldön álló és működő szélparkjára. Magyarországon jelenleg 329 MW szélenergiakapacitást telepítettek. Hazánkban egyetlen alkalommal, 2006-ban osztottak ki kapacitást, ez (330 MW) épült meg. 

Környezetvédelmi honlap