Intelligens város az északi sarkkörön túl

Hamarosan az Északi-sarkkörnek is meglesz a maga Smart City-je. A finn kormány 1,8 milliárd eurót fektet be, hogy a 65. szélességi fokon fekvő Oulu városát olyan „intelligens modellé” alakítsa át, amely referenciául szolgálhat az extrém földrajzi környezetben fekvő településeknek.

A tervek szerint 2035-ig Ouluban kiépítenek egy intelligens energia-elosztó hálózatot, megújuló energiát termelő létesítményekkel, víz- és szemétrecikláló rendszert, de beruházásokat terveznek a fenntartható közlekedésbe és az épületek energetikai átalakításába. A Smart Cityhoz vezető út első lépése Hiukkavaara villanegyed átalakítása, amely 7 kilométerre fekszik a városközponttól. Tízezer magas hatékonyságú lakóegységet, 1800 új munkahelyet terveznek, és remélik, hogy 40 ezer új lakost vonzanak a városba. A cél emelni Hiukkavaara polgárainak életminőségét, az energetikai és ökológiai szempontok figyelembe vételével. A már említett terveken és szempontokon túl növelni kívánják a zöld területeket, új városi kertek telepítésével; olyan kollektív struktúrákat hoznának létre, amelyek bármilyen meteorológiai körülmények között képesek az emberek fogadására, hogy elősegítsék a szociális kapcsolatokat; olyan szintre fejlesszék a városi mobilitási lehetőségeket, hogy a lakosság télen is hagyatkozhasson a tömegközlekedésre.

(Aiolus News)

Szélturbinák a Temzénél

175 szélturbinából összeállt a világ jelenlegi legnagyobb offshore szélparkja. A 630 MW összteljesítményű „London Array” szélerőmű-park évente 900 ezer tonnával csökkentheti a világ széndioxid-kibocsátását, miközben félmillió lakossági áramfogyasztó igényeit képes kielégíteni.

A Temze torkolatában épített technológia Siemens alapokra támaszkodik: a német cég szállította a 120 méter átmérűjű rotorokat, a generátorokat és a tengeralatti kábeleket, és ők adják a rendszert felügyelő személyzetet is. Ezen felül a szigetország elektromos hálózatába kapcsolhatóságot is a német cég garantálja, és öt éves üzemeltetési kötelezettséget is vállaltak a világ legnagyobb, nem szárazföldön álló és működő szélparkjára. Magyarországon jelenleg 329 MW szélenergiakapacitást telepítettek. Hazánkban egyetlen alkalommal, 2006-ban osztottak ki kapacitást, ez (330 MW) épült meg. 

Csak iszunk, de nem gyűjtünk szelektíven

A magyar háztartások évente kb. 125 darab italos kartondobozt használnak el. Ebből 21%, azaz mintegy 26 kartondoboz kerül szelektíven visszagyűjtésre és újrahasznosításra. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban 35-40, de egyes tagállamokban eléri a 65 darabot is.

Eltérő rendszerességgel, de immár a magyar lakosság 55%-a gyűjti szelektíven az italos kartondoboz hulladékot, noha ennél jóval nagyobb arány, 89% tudja, hogy ez a csomagolási hulladék újrahasznosítható – derült ki Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából, a GfK Piackutató Intézet által készített lakossági felméréséből. A kutatás arra keresett választ, hogy a lakosság szelektíven gyűjthetőnek tartja-e az italos kartondobozokat, tudják-e, melyik hulladékgyűjtő edénybe kell dobni őket és milyen mennyiségben gyűjtik szelektíven e hulladéktípust. A kutatás legfontosabb megállapítása az, hogy habár az italos kartondobozokat szelektíven gyűjtők köre a korábbi évekhez viszonyítva nőtt, a gyűjtés alacsony gyakorisága miatt, a Magyarországon visszagyűjtött és újrahasznosított mennyiség még mindig az EU tagállamok átlaga alatt van. Még mindig találkozni azzal a tévhittel, hogy ez a csomagolástípus, anyagösszetétele miatt, nem gyűjthető szelektíven vagy nehezen hasznosítható újra. A korábbi és a jelenlegi felmérés eredményei szerint a lakosság egyre növekvő hányada, immár 89%-a véli szelektíven gyűjthetőnek a tejes és gyümölcsleves dobozokat, miközben 6%-ra csökkent azok aránya, akik szerint ezen csomagolás nem gyűjthető szelektíven, 5% pedig továbbra is bizonytalan hova is dobja. Nyugat-Dunántúlon gyűjtik a legtöbben Összességében – a megkérdezettek saját bevallása szerint – a lakosság 55%-a gyűjti szelektíven ezt a hulladéktípust. Regionális összehasonlításban a Nyugat-Dunántúlon élők bizonyultak a leginkább környezettudatosnak. Az itt élők 68%-a, az Észak-Alföld régió lakosságának 66%-a, míg Pest megye lakosságának 59%-a vesz részt a szelektálásban, jellemzően hetente egy, vagy havonta 1-2 alkalommal. A gyűjtési hajlandóság Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, ahol mindössze a lakosság 45 illetve 41%-a vesz részt e hulladék elkülönített gyűjtésében, alacsony rendszerességgel. 

Katasztrofális a kínai levegő

A kínai meteorológiai hivatal a hét elején hozta nyilvánosságra, hogy az ország szén-dioxid koncentrációja két évvel ezelőtt elérte a 392,2 ppm-et, (0,392 térfogatszázalék). A kínai statisztikákból kiderül, hogy 2011-ben a károsanyag-kibocsátás minden téren rekordot ért el.

Kína a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátója. 2006-ban előzte meg a kibocsátás akkori éllovasát, az Egyesült Államokat. Kína a becslések szerint 2015-re az USA kibocsátásának másfélszeresét eresztheti a levegőbe. A jelenlegi ötéves terv (2011-2015) célkitűzése, hogy a GDP egy egységére jutó károsanyag-kibocsátása az évtized közepéig a 2010-es szinthez képest 17 százalékkal csökkenjen, és a nem hagyományos energiaforrásokból származó energia aránya 11,4 százalékra nőjön. A központi kormány azt ígéri, hogy a GDP-arányos kibocsátást – a 2005-ös szintet alapul véve – 40-45 százalékkal csökkenti az évtized végéig, emellett pedig a megújuló energiák részarányát a teljes energiafelhasználáson belül 15 százalékra növeli. A célok teljesítését illetően a szakértők pesszimisták. A kínai vezetés által kiadott tavalyi, a globális felmelegedés hatásait és költségeit részletező jelentés is kiemelte, hogy az ország károsanyag-kibocsátásának érdemi csökkenése 2030-ig nem valószínű, ami már az évtized közepére élelem- és vízhiányhoz, az átlaghőmérséklet emelkedéséhez, valamint gyakori áradásokhoz vezethet. A magas károsanyag-kibocsátásért elsősorban az emberi tevékenység okolható. A szennyező anyagok főleg az ipari üzemekből, gyárakból és a gépjárművekből származnak, amihez Kínában a jelentős mértékű szénégetés is hozzájárul; számos vidéki területen ez a legelterjedtebb fűtőanyag. 

Válsággal a környezetért

Úgy látszik a gazdasági válság jót tesz a környezeti problémáknak.A környezetre káros gázok kibocsátása 17,6 százalékkal csökkent Európában 1990. óta. Az Európai Uniónak az a célja, hogy 2020-ra az 1990. évi 5,59 milliárd tonnás szinthez képest 20 százalékkal csökkenti a kibocsátást.

A recesszió miatt rekord mértékben csökkent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása Európában 2009-ben – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adataiból. Ez egyszersmind azt jelenti, hogy az Európai Unió az ígérthez képest előbbre van a káros gázok kibocsátásának csökkentésében. A dániai székhelyű uniós intézmény adatai szerint 2009-ben 7,2 százalékkal csökkent a kibocsátás – 4,60 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő mennyiségre a 2008. évi 4,96 milliárd tonnáról -, ami a legnagyobb 1990. óta, amikor megkezdődött az adatgyűjtés. A 360 millió tonnát kitevő csökkenés nagyjából Spanyolország, vagy Lengyelország éves kibocsátásának felel meg.

Környezetvédelmi honlap