díj címkével jelölt bejegyzések

Egy különleges verseny egyetemistáknak és főiskolásoknak

Egyetemisták és főiskolások kreatív ötleteire kíváncsi az OTP Business a most elindított ÜzletRace Pályázaton.  A szervezők 1,8 millió forintos összdíjazással díjazzák a bankszektort érintő leginnovatívabb pályamunkákat.

Két kategóriában, egyénileg és csapatban is indulhatnak a versenyen az idei tavaszi félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező egyetemisták és főiskolások. A kiírásra maximum 10 oldalas prezentációval lehet nevezni, 2017. március 5-ig. A „Fejlesztő” kategóriában a fintech, azaz a pénzügyi technológia terjedésére reagálva oszthatják meg ötleteiket a résztvevők. A „Reklámguru” kategóriában pedig a vállalati CSR hatékonyságának növelését tűzte ki célul az OTP Business. A verseny kétfordulós, a második fordulóba kategóriánként 5-5 pályázat juthat tovább, ahol a hallgatók személyesen is bemutathatják az ötleteiket. A második fordulóra 2017. április 12-én kerül sor. A verseny mindkét kategóriájának első helyezettjei 350 000, a második helyezettek 250 000, a harmadik helyezést elért pályázatok pedig 150 000 forintos  díjazásban részesülnek. A döntőbe be nem jutott munkák közül a szakmai zsűri kategóriánként 5-5 darabot jelöl Facebook közönségszavazásra, ahol kategóriánként a legtöbb szavazatot, azaz like-ot gyűjtő pályázat 150 ezer forintos különdíjat nyer.

A pályamunkákat a www.vallalkozokforuma.hu weboldalon várják a szervezők.

Átadták az idei Magyar Nyelvőr Díjakat

A Magyar Nyelvőr Alapítvány által létrehozott, magas presztízsű elismerést olyan személyek kaphatják, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl. A Magyar Nyelvőr Díj díjazottjait három terület képviselői közül választotta ki a Kuratórium, a határon túliak köréből, a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért.

Idén Szathmári István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor  emeritusa, a stilisztika iskolateremtő oktatója, Hőnyi Ede, a földrajzi nevek helyesírási szabályait megalkotó egyik tudós, és Vančoné Kremmer Ildikó, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének docense kapta az aranyszínű talapzaton álló, gravírozott tollat ábrázoló dekoratív díjat, és az elismeréssel járó pénzjutalmat.

Gál Emese határon túli pedagógus az erdélyi magyarság fennmaradása érdekében végzett oktatói, közösségszervezői munkájának elismeréseképpen a kuratórium döntése alapján Magyar Nyelvőr Elismerő Oklevélben részesült.

Az Országházban rendezett átadóünnepség védnöke Dr. Tuzson Bence kommunikációs államtitkár volt.  A Magyar Nyelvőr Díj átadását támogatók sokaságának összefogása tette lehetővé, az Alapítvány külön köszönetet mond azoknak a magánszemélyeknek és cégeknek, akik, amelyek segítették a célok elérésében.

A Magyar Nyelvőr Díj 2016-os díjazottjai:

Hőnyi Ede

1963-ban lett a Földrajzinév-bizottság alapító tagja, ahol közel 40 évig tevékenykedett. A Helyesírási Bizottságban 1970-ben, földrajzi névi szakértőként kezdte, és a bizottság névváltozásait követve a mai napig is ebben a bizottságban tevékenykedik. A földrajzi nevek és megjelölések szabályait Fábián Pállal és Földi Ervinnel közösen, az MTA jóváhagyásával az Akadémiai Kiadó 1965-ben jelentette meg. A fenti három szerző 1998-ban a bővített, alaposabban kidolgozott A földrajzi nevek helyesírása című munkát is elkészítette. Az általuk kidolgozott szabályrendszert használja ma is a földrajzinév-írás, és a magyar helyesírási szabályzat 12. kiadása is ezt tartalmazza. Közreműködött a kémiai, az ásványtani, a botanikai és a zoológiai szakhelyesírások munkálataiban is. 1995-től 13 tanéven keresztül a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola docenseként, majd címzetes docenseként a Kommunikáció Tanszéken magyar nyelvet és helyesírást tanított. Ő alkotta meg a Képes Történelmi Atlaszt. A földrajzi nevek helyesírásával kapcsolatos munkásságáért, áldozatos oktatói tevékenységéért Magyar Nyelvőr Díjban részesült.

Szathmári István

Magyar Nyelvőr Díjban részesült Szathmári István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, aki iskolát teremtett a stilisztikát illetően. Húsz könyvet jelentetett meg a stilisztika, a magyar irodalmi nyelv története, a nyelvtudomány-történet, a helyesírás, a leíró nyelvtan és a nyelvtörténet témaköréből. Több mint fél évszázados eddigi pályáján ugyanis – éppen mestere, Bárczi Géza professzor hatására is – foglalkozott nyelvtudomány-történetünk általános kérdéseivel (korszakolás, szemlélet, módszer, külföldi hatások), egy-egy korszak, valamint nyelvészeti tudományág alakulásával, egy-egy nyelvtudós, továbbá intézmény munkásságával, kongresszusok és konferenciák mérlegre tételével és a hungarológia külföldi oktatásával. 1984-től alelnöke a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak.  Tagja rangos külföldi tudományos társaságoknak. Szathmári István kiváló tanár és tudós, elkötelezett a magyar kultúra és nyelv ápolása iránt.

Vančoné Kremmer Ildikó

A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetének docense, a kar dékánhelyettese, aki a szociolingvisztika, a kétnyelvűség és a kisebbségi anyanyelv-pedagógia kiváló szakértője. E témakörökből több mint 70 közleménye, két monográfiája jelent meg, és több mint 20 kötet szerkesztője. Óriási munkát végez mind az egyetemen, mind a felvidéki-magyarországi szakmai kapcsolatok szervezésében, az MTA-val közösen, a felvidéki magyar nyelvtudomány fejlesztése és a magyar nyelv ottani megmaradása érdekében. Tagja a Magyar Tudomány Külföldön elnöki bizottságának, és a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács titkára. Számos szlovákiai és nemzetközi projekt vezetője és résztvevője. A határon túli magyarság nyelvhasználatának kutatásáért, pedagógiai tevékenységéért Magyar Nyelvőr Díjban részesült.

 

A Magyar Nyelvőr Alapítványról röviden

A Magyar Nyelvőr Alapítvány célja, hogy az 1872-es Magyar Nyelvőr szellemiségének megfelelően a magyar nyelv megőrzését, kutatását, ápolását szolgáló rendezvényeket, kiadványokat, törekvéseket támogassa a határainkon innen és a határainkon túl, és erkölcsi és anyagi elismerésként évről évre Magyar Nyelvőr Díjjal jutalmazza az arra érdemes személyeket.  A alapítvány kuratóriumának elnöke Spang Gyula, az alapítói képviselő Dr. Keszi István. A Magyar Nyelvőr Alapítvány minden évben átadja a Magyar Nyelvőr Díjat, melyet olyan személyek kaphatnak meg, akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásáért a határon innen és túl. A Magyar Nyelvőr Díj díjazottjait három terület képviselői közül választja ki a Kuratórium, a határon túliak köréből, a Magyarországon élők köréből, valamint azok közül, akik a legtöbbet tették az alapítvány céljainak megvalósításáért.

 

Ők az idei Príma Primissima Díjasok

14. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Művészetek Palotájában.

Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, azok munkáját ünnepelik, akik hosszú éveken át kiemelkedően alkottak, az ország, a világ és Európa-szerte ismert teljesítményt mutattak fel. Mindezt olyan területen, ahol nemcsak a munka, hanem az arra való felkészülés is hosszú tanulást, gyakorlást és lemondást igényel

2016-ban Magyar irodalom kategóriában Vámos Miklós író, műsorvezető; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. vezetője, producer, fesztiváligazgató; zeneművészet kategóriában Medveczky Ádám karmester, címzetes egyetemi tanár vehette át a díjat.

Magyar képzőművészet kategóriában Benkő Imre fotográfusnak; a magyar oktatás és köznevelés kategóriában a hátránykompenzáló pedagógiai módszert használó hejőkeresztúri  IV. Béla Általános Iskolának;magyar sport kategóriában Földi Imre olimpiai bajnok súlyemelőnek, edzőnek ítélték oda az elismerést. Magyar építészet és építőművészet kategóriában Tima Zoltán építész; magyar tudomány kategóriában Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista; magyar sajtó kategóriában Oplatka András történész, újságíró, műfordító; magyar színház- és filmművészet kategóriában Marton László rendező érdemelte ki az egyenként 15 millió forinttal járó díjat.

Csányi Sándor kiemelte: a Prima Primissima Díj kizárólag a teljesítményen alapul, minden politikai befolyásolástól mentes és ezen nem terveznek változtatni a jövőben sem.

A szintén 15 millió forinttal járó Közönségdíjat Olasz Ferenc fotográfus, filmrendező vehette át.

A gála házigazdái többek közt arról is szóltak, hogy a díj 10 éves Jubileuma után, 2013-tól az OTP Bank vált a Prima Primissima Alapítvány gondozójává és finanszírozójává. Mindez olyan stabil hátteret jelent a díj és az azt gondozó alapítvány számára, amely biztosítja, hogy a Prima Primissima a jövőben is a magyarországi példaképek felkutatásának, felemelésének és elismerésének élharcosa legyen.

Német rangos díjat kapott az OK Oktatási Központ

Több száz nevező közül az OTP Fáy András Alapítvány általános iskolásoknak szóló Sulibank Élményportál programja nyerte Németország legrangosabb, nemzetközi szintű oktatás innovációs díját, a COMENIUS EduMedia Awardot.

A múlt héten vehették át Berlinben az OTP Fáy András Alapítvány munkatársai a Comenius EduMedia Siegel 2016. díjat, amit az év legjobb gazdasági oktatási programjaként nyert el. A Sulibank Élményportál idén áprilisban indult útjára. Az OTP Fáy András Alapítvány által létrehozott, általános iskolásoknak szóló weboldal célja az, hogy online környezetben az e-learning és a gamification (játékosítás) elemeit, eszközeit felhasználva közelebb hozza a pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási ismereteket a gyerekekhez. A weboldal elsősorban diákoknak szól, éppen ezért az aktuális híreket olyan nyelven, magyarázatokkal írja le, hogy a 7 és 14 éves korosztály számára is érthető legyen.

A program bemutatóján a zsűri külön kiemelte, hogy a Sulibank Élményportál oktatási koncepció és program, milyen hatékony és fontos szerepet tölthet be a XXI. század oktatásában – nyilatkozta Schrankó Péter.  OTP Fáy András Alapítvány ügyvivője hozzátette, a program létrehozásakor fontos cél volt egy olyan újdonság beemelése az elektronikus gazdasági képzésbe, ami a hétköznapi tapasztalatokat is bemutatva magas színvonalon hozzájárul a kamaszgyerekek pénzügyi kultúrájának hatékony javításához

Az 1995-ben alapított nemzetközi díj mára az egyik legnagyobb elismerést jelenti a multimédiás termékek nemzetközi piacán. A Comenius kitüntetést 1995-ben hozta létre a GPI (Gesellschaft für Pedagogik und Information e.V.), a 40 éve multimédiával, képzési technológiával és médiadidaktikával foglalkozó tudományos szervezet, és nemzetközi zsűri döntése alapján ítélik oda évről-évre a legkiválóbb oktatási alkalmazásoknak.

Magyar tudósokat is díjaztak a XXI. század Nobel-díjával

A Breakthrough Prize jelenleg a legnagyobb pénzösszeggel járó tudományos elismerés, a díj 3 millió amerikai dollár. Ez körülbelül háromszor annyi, mint amennyi a Nobel-díjjal jár.

 

A díjat tech-óriások vezetői és milliárdosok alapították, köztük van Sergey Brin (Google), Mark Zuckerberg (Facebook) és Yuri Milner, fizikus végzettségű kockázati befektető is. Három kategóriában osztanak elismerést: az élettudományokban, a fizikai alapkutatásokban és a matematikában elért „áttörésért” lehet elnyerni a sajtóban a „XXI. század Nobel-díja”-ként aposztrofált kitüntetést. A fizika területén 2016-ban olyan – egyébként Nobel-díjas – tudósok kapták a díjat, akik a neutrínóoszcillációt kutatják, 2015-ben az univerzum gyorsuló tágulását felfedező Nobel-díjas asztrofizikusokat ismerték el.

A bizottság döntése értelmében 1 millió dollárt a LIGO három alapítója, Ron Drever, Kip Thorne és Rai Weiss oszthatja el egyenlő részben, míg a fennmaradó 2 millió dolláron a gravitációs hullámok első direkt észleléséről, „felfedezéséről” szóló tudományos cikk 1005 társszerzője, valamint 7, a bizottság által megjelölt fizikus, azaz összesen 1012-en osztoznak, ugyancsak egyenlő arányban.

A díjazottak között van 9 Magyarországon élő és dolgozó fizikus (4-en az Eötvös Loránd Tudományegyetem, 2-en a Szegedi Egyetem LIGO-csoportjaiban kutatnak, 3-an pedig a Wigner Intézet VIRGO-csoportjának tagjai), de van közöttük 3 Amerikában élő magyar származású tudós is.

Globális problémát oldott meg a magyar cég

Az Aquajet Zrt. nyerte el a Hannoverben zajló Tire Technology Expo 2016 „Környezeti teljesítmény” díját. A világ legnagyobb, az abroncsok gyártásával foglalkozó kiállítás és konferencia történetében először lett díjazott magyar vállalkozás magyar fejlesztésre épülő teljesítményével.

Évente közel egymilliárd gumiabroncs használódik el és válik hulladékká világszerte (csak Európában 200 millió). Ennek a hatalmas mennyiség jelentős részének jelenleg megoldatlan az anyagában történő újrahasznosítása.

A Hartán működő Aquajet Zrt. által kifejlesztett új, környezetbarát technológia az elhasznált abroncsok feldolgozása körében először kínál anyagában széles körű újrahasznosítást a gumi- és műanyagipar számára. A világon először, a hulladék abroncsokból újra gumiipari alapanyag lehet.

A díj odaítéléséről egy 27 tagú zsűri döntött, amelynek tagjai a világ minden részéről a legnagyobb gumigyártók vezetői és egyetemi kutatóközpontok. Graham Heeps, a Tire Technology International magazin főszerkesztője és egyben a zsűri elnöke elmondta, hogy ma az összes gyártó számára kiemelkedő kérdés a fenntarthatóság, és az Aquajet technológiája épp a legjobbkor érkezett.

Hulladékból szabtak, varrtak a középiskolások

Verseltek, rajzoltak, szabtak, ragasztottak a versenyzők a Tiszta Városok mozgalom mai rendezvényén. Természetesen minden a környezetvédelemről és a környezettudatos életről szólt a mai vetélkedésen, ahol ismét fergeteges ruhakreációk születtek hulladékból.

IMG_1803_1

Kapkodta a fejét a zsűri rendesen. A Than Károly Ökoiskola diákjai igazán mindent megtettek azért, hogy a mai Tiszta Városok napon feladják a leckét a döntéshozóknak. Az immár hagyományos környezetvédelmi nap ismét megmozgatta a diákok fantáziáját. Igaz, feladatok is voltak bőven egész délután. A tíz csapat megmutathatta mit tud a környezet védelméről és mit gondol a világ tisztaságának állapotáról. Persze, ők lesznek azok, akik sokat tehetnek azért, hogy évtizedek múlva valóban lakhatóak lesznek-e városaink.

IMG_1957_1

A nemzetközi mozgalom egyre jobban megmozgatja a fiatalok fantáziáját és kreativitását, hiszen a külföldi és hazai rendezvényeken egyre több lány és fiú mutatja meg: fontos nekik a bolygónk jövője. Megmutatja verssel, rajzzal, rengeteg kvíz kérdésre adott rengeteg jó válasszal. Valamint azzal, hogy a fiatalokhoz legjobban illő műfajban – a divatban – alkot hulladékból elképesztő ruhakölteményeket. A mai játékban 32 elképesztő ruha vonult el a játékosok és a zsűri előtt. A sláger anyag természetesen most is a papír és a műanyag hulladék volt, de akadt olyan is, akit a használt CD-k és régi fakosár ihletett meg. Volt, aki egy egész hetet szentelt az alkotásnak és a művek most is elképesztően jól sikerültek.

Négy órai szórakozás és játék végén igazán komoly pénzdíjak vártak a győztesekre, a szünetekben pedig a Réthy Fashion mutatta be profi kreációit, természetesen újrafelhasznált farmerruhákból.

IMG_2167_1

Kiss Róbert Richárd a program moderátora végül a győzteseket szólította. Nagy tapsvihar közepette kapták meg a legjobban szereplő környezetvédő csapatok és ruhatervezők az 50, 30 és 20 ezer forintos díjakat. Vági József zsűrielnöktől, és Sárosi Kingától a középsuli.hu portál lapigazgatójától.