Sopron címkével jelölt bejegyzések

Sopronból a világ körül – Dr. Kiss Róbert Richárd előadása

Történetek 174 országból.

Lenyűgöző előadás és beszélgetés Dr. Kiss Róbert Richárd, Prima Primissima díjas újságíróval, médiaszemélyiséggel. Az előadáson szó lesz arról, az előadó hogyan jutott el Sopronból a világ kontinenseire, milyen élményei voltak Afrikában, ahol tíz kilométert kell gyalogolni vízért, orvost pedig sokszor csak akkor látnak, ha egy turista fotón mutat nekik egyet. Egyik afrikai útján vele volt unokaöccse is, Szakál László, aki szintén soproni születésű. A Középsuli sorozat néhány epizódját forgatták ott, melyben bemutatták a magyar diákoknak, hogyan élnek és tanulnak az afrikai fiatalok. Afrika után elkalandozhatnak Ázsiába is, hiszen ott is számos kalandban volt része a turisztikai szakembernek. Elmondja, mit adott neki a Berzsenyi Gimnázium. Az érdeklődőknek utazási tanácsokat ad, hová érdemes ellátogatni manapság, sőt arról is szó fog esni, mennyire bonyolult utazást szervezni.

Dr. Kiss Róbert Richárd Az Országimázs- hogyan látják a magyarokat a világban? – tanulmánysorozat, a TOP 50 magyar hotel és több más kiadvány szerzője. Nyelvészeti tárgyú könyveket is írt: Köszönésformák a magyar nyelvben, Fantasztikus nyelv, Nyelvelő, Nyelvi finomságok. Idén jelent meg az Így látják a magyarokat a világban című könyvének bővített kiadása. A könyvből kiderül, hogy van, aki szerint „A vidéki magyarok ruházata olyan, mintha most léptek volna ki egy filmből vagy egy könyvből.” Mások szerint „A magyarok puhányok, nem tudnak vodkát inni. Mi, oroszok, élvezetből iszunk, a magyar azért, hogy felejtsen.” És azt még nem is mondtuk, hogy “Magyarország valahol Törökország és Csernobil között van, magas hegycsúcsokon”. Ez utóbbi egy Los Angeles-i közgazdász válasza arra a kérdésre, hogy mit tud hazánkról. A Latin-Amerikai országokban és Kubában viszont jobban ismernek minket, magyar bokszolókat, magyar ételeket és a régi magyar focit emlegetik. Az olaszok szépnek tartanak minket, az idősebb lengyelek szerint pedig a legrokonszenvesebb nemzet vagyunk. Az osztrákok szerint büszkék vagyunk, a törököknek pedig továbbra is csak kedves rokonok.

A díjtalan eseményre ITT tudja jelezni részvételi szándékát!

Kapósak a lakások az egyetemi városokban, itt a toplista

Átlagosan 20 százalékkal emelkedett a lakások négyzetméterára az elmúlt három évben az egyetemi városokban és az érintett fővárosi kerületekben. A kereslet napról napra növekszik, így annak, aki lakást venne, érdemes időben kezdenie a kiválasztást. Az OTP Ingatlanpont összeállította a felsőoktatási szempontból fontos területek lakáspiaci toplistáját.

Sokan mérlegelik a lakásvásárlást gyermekeiknek az egyetemi ponthatárok kihirdetésének közeledtével – nem véletlenül. Az egekbe szökő albérleti árak mellett a lakás igen jó befektetés lehet az egyetemi városokban, vagy a fővárosi kerületekben akár hosszabb távon is.

A jó döntéshez több tényezőt is érdemes figyelembe venni: a megfelelő helyszín és ár mellett fontos tudni, hogy adott környéken milyen gyorsan kelnek el az ingatlanok, így kiszámolhatjuk, hogy kb. mennyi időt vehet igénybe a fiatalok lakhatásának megoldása, vagy mennyi időnk lehet latolgatni egy-egy ajánlatot.

„Az egyetemista korú gyermekek szüleinek, és a befektetési célzattal vásárlóknak is fontos, hogy mérlegeljék, hol, milyen folyamatok mennek végbe a gyorsan változó ingatlanpiacon. Egy biztos, az egyetemi városok és a fővárosi kerületek többségében továbbra is érdemes vásárolni, hiszen a bérleti díjak emelkedése vonzó befektetéssé tehetik az ingatlant” – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Az elemzés az OTP Ingatlanpont és az OTP Jelzálogbank saját statisztikáiból származó, valamint a NAV hivatalos ingatlantranzakciós adatbázisában megtalálható adatok alapján készült. Az adatokból kiderül, hogy mely városokban volt a legnagyobb az árak növekedése és hol, mennyi ideig árultak egy-egy ingatlant az eladásuk előtt. A listában szerepelnek a fővárosi egyetemekhez közeli kerületek, csakúgy, mint a nagy egyetemi városok: Szeged, Pécs, Debrecen, Győr, Sopron, Miskolc és Veszprém is.

A legnagyobb árnövekedés helyszíne: Győr

Győrött 2010-hez viszonyítva átlagosan 47 százalékkal növekedett az ingatlanok négyzetméterára. Tavaly év végén már átlagosan 244.000 Ft/m2-ért lehetett hozzájutni a lakásokhoz. Ez az árnövekedés a legdinamikusabb az egyetemi lakáspiacon. Sopronban is magas, 44 százalék fölötti növekedés tapasztalható: így négyzetméterenként átlagosan 248.000 forintért lehet ott lakást vásárolni. A dobogó harmadik helye Budapest XI. kerületét illeti meg, ahol öt év alatt több mint 16 százalékkal nőtt a lakások négyzetméterenkénti ára 344.000 forintra. Az itteni korábbi lakásvásárlások így befektetői szempontból is jó döntésnek bizonyultak mostanra.

A legdrágább városrész: Budapest XII. kerület

A fővárosnak továbbra sincs párja, már ami a helyi lakások árát illeti: a vizsgált kerületek közül a XII.-ben 382.000 Ft, a XI. kerületben 344.000 Ft, a IX.-ben 310.000 Ft körül alakulnak az átlagolt ingatlanárak négyzetméterenként. Ha nem gyermekünknek, hanem kimondottan az egyetemi közönségre gondolva, befektetési céllal veszünk lakást a fővárosban, akkor a többi egyetemi kerületben olcsóbban hozzájuthatunk.

A leggyorsabban elkapkodott ingatlanok helyszíne: Győr

Eladói szempontból ugyan kedvező, de a vásárlóknak épp nehézséget jelent, hogy Győrben viszonylag gyorsan, átlagosan 72 nap alatt kelnek el az ingatlanok. Az eladott lakások átlagára itt a tavalyi évben 14,1 millió forint volt, átlagos nagyságuk 58 négyzetméter. A második legkelendőbb egyetem közeli lokáció Sopron. Ott jellemzően 73 nap alatt, mintegy 14,4 millió forintért találtak gazdára a lakások, átlagos nagyságuk szintén 58 négyzetméter körül alakult. A felsőoktatás szempontjából kiemelt területek közül a leggyorsabban eladható lakások versenyében tavaly Budapest XII. kerülete végzett a dobogó harmadik fokán. Itt átlagosan három hónap (92 nap) alatt, átlagosan 24,4 millió forintért találtak gazdára az átlagosan 64 négyzetméteres lakások. Kicsit talán reálisabb képet mutat az egyetemi közönségre fókuszáló vásárlóknak a XIV. kerület, ahol átlagosan 97 nap alatt lehetett tavaly ingatlanokat szerezni, átlag 14,7 millió forintért, jellemzően 52 négyzetmétert vásárolva. Ezeken a területeken vevőként érdemes mérlegelni, hogy mennyit várunk egy-egy döntéssel, mert könnyen lehet, hogy mielőtt észbe kapunk már elviszik előlünk a kiszemelt ingatlant.

A legkevésbé kelendő egyetemvárosi ingatlanok: Pécs

Az idei trendek is megerősíteni látszanak a tavalyi adatokat: Pécsett a legnehezebb eladni a lakásokat, átlagosan majd’ nyolc hónapig, 232 napig tartott egy-egy lakás értékesítése Baranya központjában 2015-ben. A jellemző eladási ár 8,1 millió forint volt, átlagosan 53 négyzetméteres lakásokért. A másik nehezen mozduló piac a miskolci lakásoké volt, 202 napos átlagos értékesítési idővel és 5,6 millió forintos átlagárral a pécsihez hasonló nagyságú lakásokért.

A harmadik leglassabb átlagos értékesítési idővel Budapest VIII. kerülete került fel a listára az egyetemi területek közül, itt tavaly jellemzően négy hónapba telt egy-egy lakás értékesítése. Átlagban 12,3 millió forintot kértek a jellemzően 51 négyzetméteres ingatlanokért.

A csak hosszabb távon értékesíthető ingatlanokkal rendelkező területek lehetőséget is rejtenek a vásárlók számára: az ilyen helyeken bátrabban lehet alkudni az árból is.

Az ingatlanár-változások vesztese: Miskolc

A miskolci ingatlanpiac 2010-től kezdődően hullámvölgybe került: az átlagos 129.000 forintos négyzetméterár 2013-ra 23 százalékkal esett vissza. A mélyponthoz képest azóta is csak mérsékelten tudott növekedni, 2016-ra 105.000 Ft/m2 lett az átlagár. Pécsett ugyan gyorsan el lehet adni egy lakást, de az ár szempontjából hasonló csökkenés tapasztalható, mint Miskolcon. 2010-hez képest majd’ 8 százalékkal alacsonyabb a jelenlegi, 153.000 Ft/m2-es ár. Itt kérdés, hogy mi lesz képes a többi városhoz hasonló felívelést kelteni az egyetemi lakáspiacon, de az biztos, hogy most jó áron lehet lakóingatlanhoz jutni.