újrahasznosítás címkével jelölt bejegyzések

Globális problémát oldott meg a magyar cég

Az Aquajet Zrt. nyerte el a Hannoverben zajló Tire Technology Expo 2016 „Környezeti teljesítmény” díját. A világ legnagyobb, az abroncsok gyártásával foglalkozó kiállítás és konferencia történetében először lett díjazott magyar vállalkozás magyar fejlesztésre épülő teljesítményével.

Évente közel egymilliárd gumiabroncs használódik el és válik hulladékká világszerte (csak Európában 200 millió). Ennek a hatalmas mennyiség jelentős részének jelenleg megoldatlan az anyagában történő újrahasznosítása.

A Hartán működő Aquajet Zrt. által kifejlesztett új, környezetbarát technológia az elhasznált abroncsok feldolgozása körében először kínál anyagában széles körű újrahasznosítást a gumi- és műanyagipar számára. A világon először, a hulladék abroncsokból újra gumiipari alapanyag lehet.

A díj odaítéléséről egy 27 tagú zsűri döntött, amelynek tagjai a világ minden részéről a legnagyobb gumigyártók vezetői és egyetemi kutatóközpontok. Graham Heeps, a Tire Technology International magazin főszerkesztője és egyben a zsűri elnöke elmondta, hogy ma az összes gyártó számára kiemelkedő kérdés a fenntarthatóság, és az Aquajet technológiája épp a legjobbkor érkezett.

Hihetetlen öltözékek az újrahasznosítás jegyében

A Juventus Rádió szülinapi roadshow-ja ezen a héten sem állt meg, most egészen Budaörsig gurult az élő adás. A kamion pedig nem csak a rádiósokat szállította a Tesco parkolójába, hanem a színes programokat és az értékes nyereményeket is elvitte az érdeklődő közönségnek. A gyerekeket lufikkal és apró ajándékkal, a felnőtteket pedig LED tv sorsolással és Csordás Tibi koncerttel várták.

A koncert előtt pedig kicsiknek és nagyoknak egyaránt szórakoztató, hihetetlen ruhákat felvonultató show-t is rendeztek, melynek különlegessége, akárcsak az elmúlt heteken, most is a kreációk anyagában volt. Az újrahasznosítás lehetőségét hirdető modellek ugyanis csak szelektív hulladékból, illetve használt farmeranyagokból készültek.

_MG_0008

Fontos, hogy ez az üzenet körbejárja a várost, hiszen Budapesten az FKF Zrt. új szolgáltatása, a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer minden fővárosi háztartásban lehetővé teszi a szemét szelektív gyűjtését és elszállítását, mindenféle többletköltség nélkül, az erre szolgáló gyűjtőedényeket a társaság folyamatosan szállítja ki.

A nem mindennapi „szemétöltözékekben” pompázó modellek pedig megmutatták, hogy milyen kreatív módokon kelhet új életre egy-egy már használhatatlannak hitt anyag, ha foglalkozunk vele, így kevesebb lesz a szemét, ami pedig nem csak a környezetet kíméli, hanem a pénztárcánkat is!

Romkocsmákban hódít a recycling design

Nemrég írtunk a „recycling art”-ról, most pedig egy olyan módját mutatjuk be a használt anyagok tudatos és művészi igényű újraélesztésének, ami sokkal hétköznapibb jelenség lehet a magyar közönség számára is. Ez pedig nem más, mint a „recycling design”. Persze lehet, hogy így még nem hallottunk róla, de ha jártunk már romkocsmában, vagy legalábbis láttunk képet ilyen helyről, akkor (még ha nem is tudtunk róla) már találkoztunk a redizájnnal, méghozzá egy speciális, kifejezetten magyar vonatkozású módjával.

Tehát mi is az a recycling design? A recycling art-hoz hasonlóan ez esetben is használt, sokszor leselejtezett tárgyak,- elsősorban bútorok – újragondolásáról van szó.  A stílusos, és száz százalékig utánozhatatlan enteriőrök kialakításához nem feltétlenül van szükség drága, vadonatúj berendezésre, elegendő ráfordított munkával és energiával, valamint tudatos döntéssel akár lomizott holmikból is exkluzív belsőteret varázsolhatnak a vállalkozó kedvűek.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Sok kidobásra ítélt, tönkrement vagy használhatatlannak tűnő bútor ugyanis részben vagy akár egészében is megmenthető lenne még. Az újjá varázsolt és újraértelmezett berendezési tárgyak pedig nem csak azért különlegesek, mert olcsóbbak, egyedibbek, sőt akár jobb minőségűek is, mint a népszerű, összeszerelő, katalógusokból választott és nagy áruházakban kapható tucat termékeknél. Az ilyen berendezéseknek történetük is utánozhatatlan hangulatot kölcsönöz, és minden bizonnyal az is büszkévé teheti tulajdonosaikat, hogy választásukkal tettek a felelőtlen fogyasztás és a felesleges szeméttermelés ellen.

szimpla_trabant

Ebben a szellemben alakítják ki a sokak szerint igazi hungarikumnak számító romkocsmák belsőtereit és kerthelységeit is, ezeknek a szórakozóhelyeknek közös vonása tehát a recycling design, de azt, hogy mi is számít „igazi” romkocsmának, nem lehet határozottan definiálni. A fanyalgók szokták mondani, hogy a romkocsma semmi más, csak olyan olcsón, szedett-vetett bútorokból összedobott, hely, ami ennek ellenére felkapott. Mások szerint a külföldiek által „ruin bar”-ként emlegetett kocsmák a dizájntalanság dizájnját valósítják meg remek érzékkel, ennek köszönhető a különleges hangulatuk.  Vannak olyan helyek, amik önmagukat definiálják romkocsmaként, vannak olyanok is, amiket a nagyközönség tekint annak (még akkor is, ha maguk a bárok kifejezetten igyekeznek elhatárolódni a többi ruin bar-tól).

Összegezve annyi azért megállapítható, hogy általában azokat a kocsmákat illeti a nagyközönség a „rom” előtaggal, amikre az újrahasznosított berendezések által megvalósított öko- és retrószemléleten túl az is igaz, hogy Budapest nem hivatalos buli negyedének (a VII. kerültetnek) a vonzáskörzetében találhatóak, és valamilyen kulturális tevékenység (pl. koncertszervezés, galéria, irodalmi este, filmvetítés stb.) is kapcsolódik a működésükhöz.

Wimbledon, a zöld Grand Slam

Ezeken a meleg nyári napokon, ha valaki friss zöld gyepet és híres sportolókat emleget, alighanem a brazíliai foci vb-ről beszél. Pedig a Riói futball parádénál közelebb is lélegzetelállító meccseket vívnak világklasszisok, méghozzá füvön. Az angol nyílt teniszbajnokság a sportág egyik legpatinásabb eseménye, amit minden játékos meg akar nyerni, és ahol minden rajongó ott akar lenni, noha ez a legtöbbjüknek csak álom marad. A wimbledoni torna kultuszához pedig a hihetetlen hagyománytisztelet is hozzátartozik, például még mindig csak fehérben játszhatnak a teniszezők és még mindig füves pályán rendezik a mérkőzéseket, a legtöbb bajnoksággal ellentétben, amelyeken már könnyebben karbantartható borítást választottak a szervezők.

Szóval Wimbledont a tenisz szerelmesei azért is szeretik, mert a torna hosszú történetének szele is ott  lengedez a meccsek és a pályák közt, de rövidebb távlatokban is van, ami az angol nyílt teniszbajnokságon öröknek tűnik. Hiába múlnak az évek, Roger Federer mégsem öregszik, Rafael Nadal mégsem lesz egészségesebb, Novak Djokovic mégsem lesz komolyabb, Andy Murray mégsem mosolyog többet és általában mégsem brit győztest avatnak, amíg a lelátókon a meccseken túl a tejszínes epret (is) élvezi a közönség.

Wimbledon ambience

A színfalak mögött a bajnokság mégis halad a korral és a megújulásra törekszik, a Grand Slam-et rendező All England Club ugyanis elkötelezett híve a fenntarthatóságnak. A klub annak tudatában, hogy miden, amit tesz, kihatással van a környezetre, törekszik arra, hogy csökkentse a közvetlen és közvetett energiafogyasztását.

Ez pedig jelentős feladat egy ilyen méretű rendezvény esetén, amit csak a tavalyi bajnokság két hete alatt majdnem fél millióan látogattak meg.  Az óriási tömeg kiszolgálásához egy átlagos év esetén is legalább 250 palack vízre, 28 tonna eperre és 7 ezer liter tejszínre van szükség. Épp ezért, a hulladékkezelés az egyik legfontosabb ügy a környezettudatosság szempontjából. Az All England Club az utóbbi években 96 százalékkal tudta csökkenteni az általa igénybevett hulladéklerakó méretét, köszönhetően annak, hogy nem csak az újrahasznosítható hulladékot szállítják el, hanem a nem újrahasznosítható szemét egy részét is feldolgozzák egy közeli üzemben, ami a hulladékból energiát állít elő.

Ezen túl, az All England Clubban ahol csak lehet, újrahasznosított papírt használnak, sőt a vizet sem pazarolják, az elhasznált víz csaknem 95 százalékát megtisztítják, hogy újra hasznosítható legyen. A bajnokság szervezői azt is vállalták, hogy olyan minimálisra csökkentik a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, amennyire csak lehetséges, illetve hogy csak bio-barát gázokat használnak.  Figyelnek továbbá a zajszennyezésre is, a wimbledoni hangzavart úgy szabályozzák, hogy ne haladhassa meg a 65 decibeles erősséget. Még a tradicionális csemege, az eper szervírozása is szigorú szabályokhoz kötött: a gyümölcsöket csak a felszolgálás előtti napon szedhetik le, csak különleges tanúsítvánnyal rendelkező termelőktől származhatnak, és nem érkezhetnek 160 kilométernél messzebbről.

tenisz

 

Vagyis a wimbledoni teniszbajnokság szervezői tényleg sokat tesznek azért, hogy ne csak az első meccsek mesés pázsitszőnyegétől legyen az angol nyílt teniszbajnokság igazi zöld Grand Slam. Mégis, épp a termékek utaztatásával kapcsolatban lehetne még változtatni a tradíciókon a fenntarthatóság jegyében. Mert amíg az eper csak a közeli termelőktől kerülhet a lelátókra, addig torna szponzorától érkező labdáknak több mint 80 ezer kilométert kell megtenniük, hogy a gyártósorról a sztárok ütőire kerülhessenek.

Újrahasznosított anyagokból készült mesterművek

Mi is az a „recycling art”? Nehéz lenne magát a kifejezést magyarosítani, hiszen az „újrahasznosított művészet”-ről valószínűleg az jut eszünkbe, hogy már meglévő művészi alkotások újra felhasználásáról van szó. Márpedig épp ellenkezőleg, a „recycling art”alkotók hétköznapi tárgyakat és anyagokat ruháznak fel új, művészi jelentéssel. Mivel ezek a művek műalkotásoknak készülnek, és „csak” a gyönyörködtetés a céljuk, haszonelvű megközelítésből úgy tűnhet, hogy néhány hóbortos munkájának eredményeképp lesz a szemétből ismét szemét. Valójában érdemesebb ezekre az alkotókra álkémikusokként tekinteni, hiszen a szinte értéktelen dolgokat változtatják szinte szó szerint arannyá. Vegyük példaként az újrahasznosított Optimus Prime szobrot, ami két teherautónyi eldobott járműalkatrész megfelelő kombinációjaként 7800 amerikai dollárért kelt el. A „recycling art” tehát a nem más mént az újraalkotás, az újagondolás művészete.

Íme néhány példa, művészek  újrahasznosított mesterműveiből:

BRC Designs

BRC Designs

 

A cég alapítója Benjamin Rollins Caldwell, aki egyedi bútorait időtálló és különleges anyagokból tervezi, így lesz például számítástechnikai hulladékból dohányzóasztal.

Chase Studio

Chase Studio
A stúdió fotográfusa, Andrew Chase nem csak a kamerákhoz és a vakukhoz ért, szobrokat is készít, fémhulladékot változtat óriás méretű állatokká. Például ilyen elefánttá.

Erika Iris Simmons

michael-jackson
A Ghost In The Machine sorozat a régi kazetták szalagjának „végtelen” hosszát használja ki. Ez a tulajdonság az ami régen úgy bosszantotta a hallgatókat, most pedig lehetővé teszi, hogy a művész egykori nagy zenészek „szellemét” csalogassa elő gépből, mondjuk Michael Jacksonét.

Jane Perkins

obama
Munkáiban törött ékszerek, műanyag játékok és egyéb talált apróságok állnak össze páratlan mozaikokká, amely híres politikai szereplőket ábrázolnak, például Erzsébet királynőt, Nelson Mandela-t, vagy épp Barack Obama-t.